Mentés

Kriptodevizák - csökkenő adóterhek

A legújabb adócsomag részeként 15 százalékra csökkenhet a kriptoeszközökből származó jövedelmek adóterhe Magyarországon. Az adó csökkentése és a kedvezőbb szabályok összességében a kriptobefektetők számára előnyösebb környezetet eredményezhetnek.

Bonyolult és drága a kripto-befektetések adózása jelenleg

A jelenlegi adószabályok szerint magánszemélyek esetében a kriptovaluta jövedelem adózása kifejezetten drága és nem minden esetben egyértelmű. A kriptovaluta befektetések árfolyamnyeresége egyéb jövedelemnek minősül, ami után 15 százalék szja és 15,5 százalék szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetési kötelezettség keletkezik. Emellett a kriptodeviza tőzsdei ügyletek során elszenvedett veszteségeket nem tudják adóalap-korrekciós tételként figyelembe venni a befektetők. 

A kripto-bányászat esetén pedig nem esik egységes megítélés alá a jövedelem megítélése és adózása. Az bizonyos, hogy a tevékenység eredménye összevont adóalapba tartozó jövedelemnek minősül. Az egyik megközelítés szerint önálló tevékenységből származó bevételnek tekinthető, amely esetén 10 százalékos költséghányad levonás mellett a bevétel 90 százaléka után kell 15 százalék szja-t és 15,5 százalék szocho-t kell fizetni. Míg a másik megközelítés az egyéb jövedelemként történő adóztatást mellett teszi le a voksot. 

Mindkét jövedelemtípus esetén - amennyiben a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére - a jövedelem 87 százaléka lesz mind a személyi jövedelemadó, mind a szocho alapja. 

Csökkenő adóteher és elszámolható költségek jöhetnek a kriptoeszközöknél

A jelen állapothoz képest a tervezett új szabályozás amellett, hogy eloszlatja a fenti bizonytalanságokat, jelentősen kedvezőbb adózási feltételeket tehet lehetővé. A tervek szerint a kriptoeszköz-értékesítésből származó jövedelem külön adózó jövedelemnek minősül majd, és nem az összevont adóalap részét fogja képezni, szocho-t sem kell majd utána fizetni. 

Emellett a magánszemély által kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek alapján az adóévben elért ügyleti nyereség után kell majd 15 százalék szja-t fizetni. Azaz a költségek elszámolhatóak lesznek – az eladási és szerzési költségek különbözete lesz az adó alapja – ráadásul az ügyleti nyereséget (vagy veszteséget) az adott évi ügyletek összesége figyelembevételével kell megállapítani, tehát az éven belüli nyereséges és veszteséges ügyletek szembeállíthatóak lesznek. Ezeken felül lehetőség lesz a korábbi évek veszteségeinek a figyelembevételére is. 

Akkor keletkezik adókötelezettség, ha a kriptoeszközt nem kriptora váltják

A törvénytervezet, amellett hogy meghatározza kriptoeszközök fogalmát, azt is pontosítja, hogy mely ponton keletkezik adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek. Ez akkor áll be, amikor a magánszemély bárki számára elérhető ügyletben kriptoeszköz átruházásával/átengedésével szerez vagyoni értéket immár nem kriptoeszköz formájában. Vagyis a kripto-érából „kikerülő” befektetés lesz adóköteles. Az adófizetés logikája az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem meghatározásához hasonlóan épül fel. Ha adott évben a kripto-ügyletek nyeresége nagyobb mint a veszteségek és az ügyletekhez kapcsolódó díjak összege, akkor a magánszemélynek adóköteles jövedelme keletkezik. Alsó ügyleti, bevételi limitként a minimálbér 10 százalékát húzza meg a jogszabály tervezete és egy évben összesítve a minimálbér a kripto-bevételi értékküszöb. 

Az adókiegyenlítés pedig lehetővé teszi majd a veszteséges és nyereséges kriptoügyletek szembeállítását is. A magánszemély az adóévben, illetve az azt megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségének „adótartalmát” az éves adóbevallásában érvényesítheti. Ha a szabályozás életbe lép a korábbi években kriptoeszköz értékesítési ügyletekből származó jövedelmet a magánszemélynek adóévenként kell megállapítania az adóbevallási tervezet kiegészítésével vagy a saját maga által elkészített adóbevallásában.

Átmeneti adóamnesztia szabályok

Az eddigi bizonytalanság miatt és valószínűleg az adóbevételek biztosítása érdekében is, a jogszabály lehetőséget biztosít az elmúlt években megszerzett, de be nem vallott jövedelmek rendezésére, ráadásul kedvező szabályokkal. Eszerint azok a magánszemélyek, akik nem állapítottak meg 2022 előtt az általuk megszerzett kriptoeszközök átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet, azt most az új szabályok szerint állapíthatják meg, és a 2022. évi ügyleti eredményként vehetik majd figyelembe.

Az átmeneti szabály alkalmazására először 2023 elején, a 2022-es adóbevallások benyújtásakor nyílik lehetőség, ezért addig még a megszerzett jövedelmekkel kapcsolatos magasabb adókötelezettség és a bírság lehetősége továbbra is fennáll, ezért a kockázatokat mindenkinek javasolt számításba vennie! 

A kriptobefektetők számára az eddigi hazai szabályozás kifejezetten előnytelen volt, azonban a 15 százalékos szja már sokkal vonzóbb lehet.

Az adótörvény adta lehetőségek alaposabb vizsgálatával pedig még akár ennél kedvezőbb lehetőségek is elérhetőek Magyarországon, ha valaki komoly kripto befektetéseket tervez.

kérdése van?
szakértőnk válaszol!

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó- és munkajogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom