Mentés

A munkaidő beosztásának szabályai az Mt. szerint

A munkaidő beosztásának Mt.-ben meghatározott főbb szabályai nem csak a munkaidő, de a munkaközi szünet, a pihenőidő és a pihenőnapok beosztását is szabályozzák, fontos továbbá ismerni a különböző munkarendeket. A beosztási szabályok egy része minden esetben munkarendtől függetlenül, néhány szabály pedig csak meghatározott munkarend ill. munkáltatói tevékenység-típus esetén alkalmazandó.

A dolgozót kötelező tájékoztatni a munkaidő–beosztásáról 

A munkaviszony kezdetén a munkavállaló tájékoztatást kap arról, hogy mi lesz az első irányadó munkarendje és munkaidő-beosztása, hiszen a munkaidő-beosztást egyoldalúan a munkáltató jogosult meghatározni. (Ez alól kivételt képez a kötetlen munkarend, amikor a munkáltató - olyan munkakörök esetében, ahol a munkavégzés önállóan megszervezhető – írásban, teljes egészében átengedi a munkaidő beosztásának jogát a munkavállalónak. A kötetlen munkarend nem keverendő össze az otthoni munkavégzéssel (távmunka),a kettő gyakran együtt jár, de nem feltétlenül.)

Az aktuális munkaidő-beosztást tehát – beleértve a munkavállalóra irányadó munkarend meghatározását is – kötött munkarendek esetén a munkáltató határozza meg, és legalább egy hétre előre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli, pl. a munkáltatónál szokásos módon, közzéteszi. Új beosztás közléséig az utolsó munkaidő-beosztás marad irányadó. Amennyiben gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, és ezért a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást módosítani kívánja, erről a munkavállalót előzetesen tájékoztatnia kell legalább a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete előtt kilencvenhat órával . A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja, bármikor. A munkaidő-beosztás elkészítése során a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire tekintettel, valamint a munka jellegére figyelemmel kell beosztani.

Opciók: általános munkarend, munkaidőkeret, egyenlőtlen munkabeosztás

A munkáltató a munkaidőt beoszthatja általános munkarend szerint, azaz heti öt napra, hétfőtől péntekig egyenletesen, vagy munkaidőkeret illetve elszámolási időszak alkalmazása esetén egyenlőtlenül is. 

A munkaidőkeret lényege, hogy ugyanazt a munkaidő-mennyiséget hosszabb időszak alapulvételével, rugalmasabban oszthatja be a munkáltató. Munkaidőkeret alkalmazása esetén az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra tekintettel a pihenőnapok is beoszthatók egyenlőtlenül. Munkaidőkeret alkalmazásáról és annak hosszáról – a törvényi keretek között - egyoldalúan dönt a munkáltató. A munkaidőkeret tartama alapesetben legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. A munkaidőkeret tartama a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében és a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét is lehet. Ha objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, a munkaidőkeret tartama a kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap lehet. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni és a munkavállalót erről írásban – a helyben szokásos módon – tájékoztatni kell. 

Az Mt. meghatározza a napi, heti munkaidő maximális tartalmát

A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje - a részmunkaidőt kivéve - 4 óránál rövidebb és 12 óránál hosszabb nem lehet. A munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje legfeljebb 48 óra lehet, amibe a rendkívüli munkavégzést is bele kell számítani, továbbá bele kell számítani az ügyelet teljes tartamát is, ha az ügyelet alatti munkavégzés tartama nem mérhető. A munkavállaló beosztás szerinti napi vagy heti munkaideje a napi/heti munkaidő 12 ill. 48 órás felső határát legfeljebb egy órával meghaladhatja, ha a téli időszámítás kezdete a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőre esik. A munkáltató - a felek megállapodása alapján - a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő),melyek között legalább 2 óra pihenőidőt kell biztosítani. 

A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a munkaidő beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama a hat órát meghaladja – így pl. napi 8 órás munkavégzés esetén is – 20 perc, 9 órát meghaladó napi munkavégzés pedig további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi szünet maximális időtartama 60 perc lehet. A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni, de az egyik ilyen szünetnek legalább húsz perc időtartamúnak kell lennie. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. A munkaközi szünet a munkaidőbe nem számít bele.

Pihenőidők, pihenőnapok

A munkaidő-beosztást úgy kell elkészíteni, hogy a munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő napi pihenőidő biztosítva legyen. A munkavállalót a készenlétet követően, ha munkát nem végzett, nem illeti meg pihenőidő. Több műszakos beosztás esetén a napi kötelező pihenőidő legalább egybefüggő 8 óra pihenőidőt, ha ez a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább 7 órának kell lennie. Az ilyen rövidebb, 8. Ill. 7 órás pihenőidő alkalmazása esetén a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartamának legalább huszonkét óra időtartamot el kell érnie, hogy átlagosan a napi 11 óra pihenés biztosítva legyen. A készenlétet követően nem kell pihenőidőt beosztani, ha a munkavállaló munkát nem végzett.

A munkavállalót hetente két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap),a beosztást úgy kell elkészíteni, hogy ez biztosítva legyen. A heti két pihenőnap általános munkarend esetén a szombat és a vasárnap. Munkaidőkeret alkalmazása esetén, amennyiben a munkaidőt a munkáltató egyenlőtlenül osztja be, akkor a pihenőnapok is beoszthatók egyenlőtlenül, azaz nem kell feltétlenül szombatra és vasárnapra beosztani a pihenőnapokat, de havonta legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani, és hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a megszakítás nélküli, a több műszakos és az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani.

A munkavállalót - a fenti (azaz teljes naptári napra beosztott) heti pihenőnapok helyett - hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő is megilletheti. A munkavállaló számára a heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőidő helyett a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. Amennyiben pihenőnapok helyett pihenőidőt alkalmazunk, a munkavállaló számára a heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal úgy kell beosztani, hogy abba egy teljes naptári nap szerinti vasárnap beleessen. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkavállalónak a munkaidőkeret átlagában legalább heti 48 óra heti pihenőidőt kell biztosítani.

Vasárnapi és munkaszüneti napra eső munkavégzés

A vasárnapi munkavégzés szabályai az irányadó munkarendtől függenek. Vasárnapra rendes munkaidő a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, a több műszakos tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben, a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén, külföldön történő munkavégzés során, valamint a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

A vasárnapi munkavégzés mellett a másik speciális beosztásiszabály-csoport a munkaszüneti napi munkavégzésre vonatkozik. Munkaszüneti napra rendes munkaidő a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén, és külföldön történő munkavégzés során osztható be. 

Rendkívüli munkaidő 

Rendkívüli munkaidő elrendelésére csak kivételes esetben kerülhet sor, azaz amennyiben olyan előre nem látható körülmény merül fel, mely a munkaidő beosztás elkészítésekor még nem volt előre látható. Ezért míg a rendes munkaidőt beosztja, a rendkívüli munkaidőt elrendeli a munkáltató. Rendkívüli munkaidőt előre „betervezni” – azaz beosztani - nem rendeltetésszerű, azaz jogellenes, ezért a rendkívüli munkavégzés szabályait nem taglaljuk.

Rendelkezésre állási kötelezettség – ügyelet, vagy készenlét

Amikor a munkáltató tevékenységéhez szükséges működési idő hosszabb, mint a munkavállaló munkaideje, de a munkaidőn túl nincs annyi munka, hogy emiatt több műszakban kelljen munkát végezni, akkor a munkáltató a munkavállaló részére ú.n. rendelkezésre állási kötelezettséget rendelhet el, ekkor van szükség ügyeletre vagy készenlétre. Az ügyelet és a készenlét munkaidőn kívüli rendelkezésre állási kötelezettség, ami akár a napi pihenőidő, akár a heti pihenőnap terhére is elrendelhető. 

A rendelkezésre állás ideje alatt a munkavállaló köteles munkára képes állapotban lenni, elérhetőnek kell lennie, és amennyiben a munkáltató erre utasítja, akkor köteles munkát végezni. Ha a rendelkezésre állás helyét a munkáltató határozza meg, akkor ügyeletről beszélünk, ha a rendelkezésre állás helyét a munkavállaló határozza meg, akkor készenlétről beszélünk. Az ügyelet vagy a készenlét elrendelhető szóban is, de a munkavállaló kérésére az elrendelést írásba kell foglalni. 

Az ügyelet vagy a készenlét időpontját és tartamát legalább 7 nappal korábban legalább egy hónapra előre közölni kell a munkavállalóval, a közölt időpontot ill. tartamot, a munkáltató - ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható objektív (tehát nem a munkáltató által előidézett) körülmény merül fel - legalább 4 (négy) nappal korábban módosíthatja. A 4 órát meg nem haladó időtartamú ügyelet vagy készenlét bármely esetben elrendelhető,  4 órát meghaladó időtartamban azonban csak a következő meghatározott feltételek fennállása esetén lehet elrendelni: társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében, baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása érdekében, vagy ha ez az alkalmazott technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében szükséges. 

Havonta 168 óra készenlét rendelhető el. Munkaidőkeret elrendelése esetén ennek a munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el. Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a huszonnégy órát, ebbe a 24 órába az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát is bele kell számítani.

Ügyelet, ill. készenlét esetén pihenőidőt kell biztosítani a munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább egybefüggő tizenegy óra - a megszakítás nélküli, ill. a több műszakos munkakörökben legalább nyolc óra - időtartamban. A 8 órás pihenőidő alkalmazása esetén a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartamának legalább huszonkét óra időtartamot el kell érnie. Készenlétet követően azonban pihenőidő értelemszerűen csak akkor jár, ha a munkavállaló a készenlét alatt munkát végzett, tehát készenlétet követően, ha a munkavállaló munkát nem végzett, nem illeti meg pihenőidő. 

Kötelező a munkaidő-nyilvántartás vezetése

A munkaidő-beosztáshoz kapcsolódó fontos követelmény még a munkaidő nyilvántartása, ami a munkáltató kötelezettsége. A munkaidő-nyilvántartás kötelező elemei a rendes és rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontja, a készenlét kezdő és befejező időpontja, a szabadság és az önként vállalt túlmunka tartama. 

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
     Tovább