Mentés

Az EKAER jövőbeni kérdései! Önnek is van gondja az EKAER-rel?

Az EKAER bevezetésekor kevesen gondolták volna, hogy ezzel az adókötelezettséggel többet fognak foglalkozni, mint azokkal, amelyek közvetlenül adófizetéshez köthetőek. Vitathatatlan, hogy jelentős számú gazdálkodót érint az EKAER-kötelezettség, ahogy az is, hogy számtalan nyitott kérdés van még jelenleg is a rendszer körül.

Többször írtunk már arról, hogy az EKAER-szankcionálás több olyan problémát vetett fel, amelyben az RSM Legal peres eljárást kezdeményezett. Az első tárgyalások az ügyekben már lezajlottak, de végleges döntés tavaszra várható. Álláspontom szerint a szankciók alkalmazhatóságán túl, az EKAER jövője vonatkozásában is több változtatást igénylő kérdés merül fel.

Leszögezhetjük, hogy az EKAER létrehozásának céljával – áfacsalások elleni küzdelem – mindenki egyetért. A hatóság is gyakran hivatkozik erre a küzdelemre, ugyanakkor nem új keletű megállapítás az, hogy a cél nem szentesíti az eszközt. Az EKAER-nek mint adókötelezettségnek olyannak kell lennie, amely egyszerre látja el az áfacsalás elleni célokat, ugyanakkor nem jelent átlagon felüli terhet a gazdálkodóknak, és semmiképpen nem eredményez méltánytalan szankciót. 

Az EKAER-nek a cégek számára is kezelhetőbbnek kell lennie

Álláspontom szerint fentiek érvényesülése érdekében elkerülhetetlen, hogy a jelenlegi EKAER-jogszabály megváltozzon. Tapasztalataim szerint a változtatás szükségességét a hatósági oldalról ezzel a kérdéssel foglalkozó szakemberek is indokoltnak tartják, vita legfeljebb annak gyakorlati megvalósításában van köztünk.

Nézzük, melyek azok – a megítélésem szerint legfontosabb – pontok, ahol a változtatások elkerülhetetlenek.

Az EKAER-kötelezettség módosítására a folyamat lezárását követően most nincs lehetőség

Tarthatatlan és ellentétes az adókötelezettségekre vonatkozó elvekkel az, hogy az EKAER-kötelezettség módosítására a folyamat lezárását követően nincs lehetőség. Párhuzamot vonva az adóbevallással mint adókötelezettséggel, ez olyan, mintha nem adnánk lehetőséget az adózónak arra, hogy az általa benyújtott adóbevallásban később önellenőrzés formájában saját elhatározásából módosításokat hajtson végre. Más önellenőrzési metodikához hasonlóan az EKAER-rendszerben is meg lehetne ezt oldani. Amennyiben a gazdálkodó olyan adatok birtokába kerül, amely szükségessé teszi a lezárt EKAER-folyamat módosítását, akkor erre legyen lehetősége a kötelezettséghez kapcsolódó elévülési időn belül. Nem jogállami megoldás az, amikor ugyan a gazdálkodó az EKAER-folyamat lezárása után észleli a helytelen adatszolgáltatást, de azt kizárólag a hatóság tudja korrigálni, immár egy hatósági eljárás keretében, és amennyiben úgy ítéli meg, szankció alkalmazásával.

Az EKAER mulasztási bírság mérlegelésénél fontos a felróhatóság vizsgálata 

További megoldásra váró kérdés az EKAER mulasztási bírság kiszabására vonatkozó egységes jogértelmezés kialakítása, és a lehetőségekhez képest a főbb mérlegelési szempontok meghatározása. Tapasztalatom szerint a jelenlegi gyakorlatban a hatóság azt a metodikát folytatja, hogy amennyiben eljárásuk során észlelik az EKAER-kötelezettség megsértését, kevésbé vagy egyáltalán nem kerül értékelésre, hogy a jogsértés milyen mértékben volt felróható a gazdálkodónak mint kötelezetnek.

A hatóság a mulasztási bírság kiszabása során figyelembe vesz több tényezőt is, például ilyen a jogsértések száma, a gazdálkodó tapasztaltsága, a bírságalap mértéke, a „jogszabály egyértelmű fogalmazása„, és ezek alapján dönt a bírság mértékének meghatározásáról. Hogy a gazdálkodó milyen mértékben volt körültekintő, vagy egyáltalán lehetősége volt-e arra, hogy elkerülje a helytelen adatszolgáltatást, kevés figyelmet kap, vagy egyszerűen az ügy szempontjából nem is tartják relevánsnak. Az RSM Legal által kezdeményezett peres eljárások egyik fő kérdése az, hogy a mulasztási bírság kiszabása során a felróhatóságot szükséges-e vizsgálni. 

Amennyiben a beszerzett adatok arra utalnak, vagy azokból az állapítható meg, hogy a gazdálkodó annak ellenére, hogy ő a kötelezettség címzettje vétlen a helytelen adatszolgáltatásban, az elkövetett hibában, a felróhatóság hiányára tekintettel indokolatlan vele szemben a bírság kiszabása. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet azt az értelmezést követi, hogy a bírság kiszabásánál nem nélkülözhető a jogsértéshez kapcsolódó szubjektív elem, azaz a felróhatóság vizsgálata. Ebben a kérdésben álláspontom szerint a precedens értékű ítéletek is tisztább helyzetet fognak teremteni, de indokolt lenne az egységes gyakorlat kialakítása érdekében hatóságon belül is tisztázni ezeket a kérdéseket.

Az EKAER-kötelezettséget külső szolgáltató is teljesíthesse

A fentiektől elkülönülő, de talán az EKAER jövőjét illetően a legnagyobb kérdés annak megteremtése, hogy az EKAER-kötelezettség teljesítése – hasonlóan a logisztikában létező számtalan kötelezettséghez – klasszikus szolgáltatási feladatként is teljesíthető legyen. Ennek megoldása jelentősen javítaná a kialakult helyzetet, és átalakíthatná a kötelezettség teljesítésének környezetét.

Egyrészt jelentős számban ma is logisztikusok végzik el az EKAER-regisztrációs feladatot. Ugyanakkor ezt nem lehet klasszikus szolgáltatásként – mint például a vámszolgáltatások nyújtása – teljesíteni, hanem a jogszabály jelenlegi keretein belül, jogi és felelősségi szempontból rendkívül nehezen kezelhetően, hozzáférések megadásával történhet az EKAER-kezelése. A mai rendszerben az EKAER-kötelezett nem delegálhatja tovább ezt a kötelezettséget egy arra szakosodott szolgáltatónak, aki nem mellesleg ténylegesen az adatok birtokában van. Technikailag ugyan megoldható, hogy a bejelentésre kötelezett hozzáféréseket generálva másokat is bevonjon a kötelezettség teljesítésébe, ez azonban nem a legjobb módszer. 

Olyan megoldást szükséges kidolgozni, amelybe a logisztikai szolgáltatók – ebbe a körbe értem a vámszolgáltatókat is – piaci alapon bevonhatóak lehetnek. A legnyomósabb érv arra, hogy egy ilyen jogi megoldás megszülessen az, hogy az EKAER-bejelentéshez szükséges adatok a szállítmányozók és fuvarozók rendelkezésére állnak. Továbbá, hogy a mulasztások egy jelentős részét képező hibás adatszolgáltatás közvetlen oka, hogy a bejelentésre kötelezett gazdálkodó és a fuvarozást/szállítmányozást végző fél közötti kommunikációba csúszik hiba.

Az EKAER-t érintő jogalkotás változását a piaci szereplők érdekében és hatóságnak is kedvezőbb megfelelőség elérése érdekében támogatandónak tartjuk! Amennyiben cége tapasztalatát vagy véleményét szívesen megosztaná velünk, várjuk hozzászólását akár a blogon, akár szakértőnk email-címére! 

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább