Facebook image
Mentés

Költségátterhelések és áfa

Jelentős a cégen, cégcsoporton belül az átterhelendő költségek volumene? Mivel ezek a cég áfa pozíciójára is hatással vannak, fontos a költségek helyes kezelése. Az áfa szempontból jó gyakorlat kialakítása már a kezdetektől fontos, de az áfakockázatok akkor is csökkenthetők, ha a cég menet közben módosít költség-átterhelési rendszerén.

Az áfatartalom attól is függ, kinek a nevében merül fel a költség

Költségek átterhelése során az egyik legfontosabb tisztázandó kérdés, hogy ki rendelte meg az adott szolgáltatást, illetve termékértékesítést, amelyet szeretne áthárítani egy üzleti partnerre, avagy kinek a nevében merült fel a költség.

Nézzünk egy példát! Egyik belföldi ügyfelünknél vámköltség, raktározási költség és fuvarozási költség merült fel, amelyet a társaság szeretett volna átterhelni a külföldi anyavállalat felé. Megvizsgáltuk, hogy kinek a nevében merültek fel ezek a költségek, azaz a felek közötti polgári jogi viszonyok során kinek a kötelezettsége lett volna importálni, majd raktározni és kiszállítani a terméket.

Kiderült, hogy az importált, raktározott, majd elfuvarozott termék tulajdonosa a külföldi anyavállalat volt, nem a magyar cég. Ez azt jelenti, hogy a helyes forgatókönyv szerint a vámkezelést a külföldi cég nevében kell kérni (az áfában a terméket ő fogja importálni, és a vámhatározat is – közvetlen vámjogi képviselet esetén – az ő nevére fog szólni). Ha a terméket később raktározza, majd értékesíti belföldön, és ehhez szükségszerűen fuvart is intéz, akkor mindez a termék tulajdonosa, azaz a külföldi cég nevében történik. Ez azt is jelenti, hogy a vámügynökkel, a raktárossal, illetve a fuvarossal is a külföldi cég szerződik, ő ezen szolgáltatások megrendelője, azaz a szóban forgó szolgáltatásokról szóló számlának a külföldi cég nevére kell szólnia. Sőt a külföldi cégnek nagy valószínűséggel magyar adószámot is kérnie kell, amennyiben az importált terméket belföldön értékesíti.

Mindezek után hogyan merülhetett fel a magyar cégnél vámkezelési, raktározási, illetve fuvarozási költség? Ennek lehet több oka is lehet és mindig a konkrét helyzettől függ, fontos tudni, hogy mi történt az adott helyzetben. Nézzünk néhány esetet.

webinárium: költségátterhelések áfája

Másik cég nevében és javára jár el a társaság a megrendeléskor, díjat kap a szolgáltatásáért. Mi lesz az áfával?

Az egyik lehetőség szerint a külföldi cég megkérte a magyar társvállalatot, hogy fizesse ki helyette a vám-, raktározási és fuvarköltséget, azzal, hogy ő ezt a költséget neki később megtéríti. 

Ilyenkor, bár a szerződéses viszonyok és a számla egyértelműen a magyar szolgáltató és a külföldi cég között volt, a pénzmozgás nem ezt az utat követte. A magyar cég a külföldi cég nevében és javára (és helyette) fizette ki a számlákat, majd ezt követően beszedte a pénzösszeget a külföldi társvállalattól. Ebben az esetben a költségátterheléshez nem kell áfatörvény szerinti számlát kiállítani a külföldi cég felé, elég a számviteli bizonylat. Sem a kifizetett összeget, sem az átterhelt összeget nem kell a bevallásban szerepeltetni, tekintettel arra, hogy sem a kiadás, sem a bevétel nem a magyar cég nevében merül fel. A vámkezelésről, raktározásról, illetve fuvarozásról szóló számlát a szolgáltatónak áfa nélkül kell kiállítani a külföldi megrendelő felé, még akkor is, ha a számlát a magyar cég rendezte pénzügyileg.

Ebben a forgatókönyvben a kiegészítő kérdés az, hogy a magyar cég miért  előlegezte meg ezen költségek kifizetését a külföldi cég helyett, kapott-e ezért valami jutalékot vagy kamatot? Ha kapcsolatot is kellett tartani a magyar vámügynökkel, a vámhatósággal, a raktárossal, illetve a fuvarozóval, a kapcsolattartásért kapott-e külön díjat a külföldi anyavállalattól? Ha igen, akkor ez a díj piaci volt-e?

Saját nevében, de más javára jár el egy társaság a megrendeléskor

A másik forgatókönyv szerint a vámügynökkel, a raktárossal, illetve a fuvarozóval a magyar cég került szerződéses kapcsolatba, és saját nevében kérte ezen szolgáltatásokat, ám a külföldi anyavállalata javára. Ebben az esetben a magyar vámügynöknek, raktárosnak, illetve fuvarozónak a magyar cég felé kell kibocsátania a számlát, magyar áfával. A magyar cég ezt a költséget beteheti a saját adóbevallásába, az áfatartalmát levonhatja. A külföldi anyavállalat felé ezt a költséget – ha önállóan számlázza ki – számlával kell átterhelni, noha a számla az áfa hatályán kívüli ügyletről kell, hogy szóljon, amit úgyszintén szerepeltetni kell a bevallásban. 

Fontos, hogy ez a lehetőség csak akkor működik, ha a szerződéses kapcsolat a vámügynök/raktáros/fuvarozó és a magyar cég között jön létre. Ha ugyanis a szerződés a külföldi cég nevére szól, akkor a vámügynök/raktáros/fuvarozó nem bocsáthat ki számlát a magyar cég felé, azt a külföldi anyavállalat felé kell kiállítani. Számlabefogadói szempontból nézve, ha a magyar cég áfát tartalmazó számlát kap a magyar vámügynöktől/raktárostól/fuvarozótól úgy, hogy nem ő áll vele szerződéses kapcsolatban, akkor ezt az áfát kockázatos lenne levonni. A NAV ilyenkor joggal érvelhet, hogy az áfa azért nem levonható, mert a magyar cég nem a saját gazdasági tevékenysége érdekében vette igénybe a szolgáltatást. 

Olyan is előfordulhat, hogy ezt a költséget a magyar cég nem egy az egyben, hanem egy időszakosan előforduló elszámolás keretében érvényesíti, így a vámügyintézés, raktározás és fuvarozás elveszíti önálló voltát és beleolvad egy nagyobb szolgáltatásba. –Ami bizonyos, hogy a magyar cégnek a külföldi anyavállalat felé az áfatörvény szerinti számlával kell átterhelnie a számlát, akár egy az egyben számlázva, akár beleolvasztva egy nagyobb szolgáltatásba.

RSM Webinárium
Költségátterhelések áfakezelése
2022.04.07.
regisztrálok

Áfaszempontból sokféle forgatókönyv létezik még

Az is előfordulhat, hogy a magyar cég a saját nevében kéri a vámkezelést is. Ilyenkor a vámhatóság a vámhatározatot a magyar cég nevére állítja ki, és az importáfát is a saját nevében kell megfizetni. Ez az eset viszont problematikus, hiszen az importált termék tulajdonosa a külföldi cég, miközben a vámhatározat a magyar cég nevére szól. Ekkor felmerülhet annak a kockázata, hogy az importhatározatban szereplő áfa összegét a magyar cég nem tudja levonni, hiszen az importált termék nem az ő tulajdona, hanem a külföldi vállalaté. Így az adóhatóság joggal érvelhet, hogy az importáfa nem a saját gazdasági tevékenység érdekében merült fel, így az nem levonható.

Ha a költségek a magyar cég nevében merültek fel, azokat saját nevében tudja csak áthárítani. Ebben az esetben további kiegészítő kérdéseket tehetünk fel: vajon a magyar cég árréssel (markuppal),vagy anélkül hárítja tovább ezeket a költségeket? Amennyiben árréssel, akkor az piaci-e?

Mi van akkor, ha kiderül, hogy a külföldi anyavállalat a terméket még az importot megelőzően átruházta a magyar cég nevére? Ebben az esetben a magyar cégnek rendelkeznie kell egy proforma számlával, amellyel igazolni tudja, hogy a termék az ő tulajdonába került. Ebben a konstrukcióban az importvám-határozat, a vámügynöki/raktározási/fuvarozási díjról szóló számla a magyar cég nevére szólhat, az értékesítésről szóló számlát a magyar cégnek kell kibocsátani a vevője felé, a külföldi cég pedig megúszhatja a magyar áfaregisztrációt. Ha ez a helyzet áll elő, akkor fontos meggyőződni arról, hogy a szerződéses kapcsolatok a felek között tényleg az elmondott tényállást tükrözik, a számla igazodik a szerződéshez, helyesen lett-e kibocsátva stb. A fuvarköltség további sorsáról se feledkezzünk meg: ha tényleg az a helyzet áll elő, hogy a külföldi cég értékesíti az importált terméket, és azt el is fuvarozza a vevője felé, akkor a fuvarköltséget majd ő is át fogja terhelni ezen értékesítés részeként.

Mint látható,  a költség-átterhelések során nagyon nem mindegy, hogy a költség kinek a nevére szól, pontosabban – a szerződéses viszonyok tükrében – kinek a nevére kell, hogy szóljon. Hiszen részben ez határozza meg, hogy ezen költségről szóló bejövő számlát kinek a nevére kell kiállítani, annak áfatartalmát ki vonhatja le, illetve az levonható-e egyáltalán. Nagyon fontos, hogy a szerződéses kapcsolatok és a számlázás szinkronban legyenek egymással. Azt, hogy ki kivel szerződött és kik között jön létre ténylegesen a szerződés, bár nem mindig könnyű eldönteni, mindenképpen meg kell vizsgálni, hiszen részben ez határozza meg azt is, hogy az ilyen költséget miként kell átterhelni. 

Érdemes áttekinteni a cégen belüli összefüggéseket, mert a rossz gyakorlat áfakockázattal jár, ami egy önellenőrzéssel korrigálható, mielőtt adóbírság lenne belőle.

webinárium: költségátterhelések áfakezelése

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó- és munkajogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom