Mentés

Adóamnesztia újratöltve

A legújabb adóamnesztia-szabályok 2017. január 1-jén léptek hatályba, és kétféle lehetőséget kínálnak: az utólagos adófizetést, illetve a részesedések kedvezményes megszerzését.

Az elmúlt tíz évben számos amnesztiaszabályt alkottak a törvényhozók. Szinte nem volt olyan év, amely során ne létezett volna valamilyen típusú adóamnesztia. Ezek a kedvezményes lehetőségek mindig érdeklődést váltottak ki, azonban az egyes konstrukciók szabályai elég összetettek, és ezáltal nehezen értelmezhetőek voltak, ami alkalmazásukat kockázatossá tette.

Egyes amnesztiák esetében pedig olyan feltételeket szabtak, mely az iránta érdeklődők egy jelentős részét eltántorította. Az előző amnesztiaszabály (SMSZ) esetében például a kötelező forintosítás és magyar állampapír vásárlás, kombinálva a kedvező adómértékhez szükséges minimum 4 éves tartási idővel számos esetben komoly visszatartó erőt jelentett. Az új szabályok részben túlléptek ezen a problémán, és ebből a szempontból kedvezőbb feltételeket szabnak. Azonban a szabályozás most is tartalmaz néhány olyan elemet, ami értelmezési és alkalmazási szempontból nehézséget, ezáltal kockázatokat rejthet.

Először az új adóamnesztia által adott lehetőségek közül az utólagos adófizetés szabályait, és az ezzel kapcsolatos gyakorlati kérdéseket járjuk körbe.

Mi az az utólagos adófizetés?

Az utólagos adófizetéssel a magánszemélyek egyes korábban megszerzett, és még le nem adózott jövedelmeik után kedvezményes szabályok szerint egy csökkentett, 10 százalékos adómértékkel és önellenőrzési pótlék megfizetése mellett, utólag teljesíthetik adófizetési kötelezettségüket. Az adókötelezettség ily módon történő teljesítésének feltétele, hogy egy erre kijelölt bank által, a természetes személy javára megnyitott bankszámlán, 2017. június 30-iglehetőséget nyújt  jóváírásra kerüljön a kedvezményes módon bevallani kívánt pénzösszeg. Fontos kiemelni, hogy a magánszemély kizárólag a 2016. június 30-ig megszerzett bevételei tekintetében alkalmazhatja az utólagos adófizetést.

A lehetőség csak az alábbi jogcímen megszerzett jövedelmek tekintetében illeti meg a magánszemélyeket:

  • Egyéb jövedelem,
  • Kamatjövedelem,
  • Osztalékból származó jövedelem,
  • Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
  • Csereügyletből származó jövedelem,
  • Árfolyamnyereségből származó jövedelem,
  • Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem,
  • Vállalkozásból kivont jövedelem.

Így például a 10 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése olyan bevétellel kapcsolatban nem alkalmazható, amely esetében a személyi jövedelemadót a kifizető köteles megállapítani, vagy amellyel kapcsolatban a kifizető adatszolgáltatásra vagy igazolás kiállítására kötelezett. Ez egyszerűsítve azt jelenti, hogy közvetlenül magyar forrásból származó jövedelmet nem lehet az utólagos adófizetés keretében adózott jövedelemmé tenni. 

Csak magánszámlán lévő pénzre lehet alkalmazni?

Fő szabály szerint igen. Tehát a külföldi offshore cégekben, trustokban és alapítványokban tartott pénzek nem hozhatóak haza kedvezményesen.

A fő szabály alól azonban természetesen, mint mindig, most is van kivétel. Az Szja-törvény szerint ugyanis egyes jövedelmek megszerzése akkor is megtörténik, ha az nem kerül közvetlenül a magánszemély számlájára, hanem például egy offshore cégben parkol. Ennek megítélése persze már egy összetettebb adózási kérdés, amelynek elemzése csak a részletek ismeretében vezet megalapozott eredményre.

Hogyan történik az utólagos adófizetés?

Az utólagos adófizetés kizárólag egy arra feljogosított bank bevonásával valósítható meg. Az új adóamnesztiában hét bank működhet közre, listájukat a NAV már közzétette

A közreműködő bank az adókötelezettségek teljesítésére szolgáló dedikált bankszámlát azt követően nyitja meg, hogy a magánszemély nyilatkozik arról, hogy az eljárás során bevallott jövedelme megfelel az amnesztia szabályokban előírt feltételeknek. A nyilatkozatban a magánszemély köteles feltüntetni a személyes adatait, valamint a megszerzett jövedelem összegét és pénznemét. Ez a nyilatkozat a banknál marad. 

A dedikált számlára átutalt összegből a bank levonja az adó és az önellenőrzési pótlék összegét, és ezt – a számlatulajdonos megnevezése nélkül – továbbítja a NAV felé. Ezt követően igazolást állít ki a magánszemélynek az adó alapjául szolgáló jövedelemről, a megfizetett személyi jövedelemadó és a kapcsolódó önellenőrzési pótlék összegéről. A magánszemélynek nem kell feltüntetnie adóbevallásában az utólagosan adózott összeget, de a banki igazolása bizonyítja, hogy az így bevallott jövedelmével összefüggő adókötelezettségét jogszerűen teljesítette.

Ha van igazolás, nincs adókockázat?

De van! Azaz pontosabban: lehet.

A szabályok ugyanis egyértelműen meghatározzák, hogy a magánszemély csak a törvényben rögzített bevételei tekintetében, illetve csak a törvényben rögzített határidő előtt megszerzett jövedelmére vonatkozóan élhet a kedvezményes adófizetési lehetőséggel. A nyilatkozatban a magánszemély ezt kijelenti, a bank ez alapján állítja ki az igazolást, de felmerül a kérdés…

Ellenőrzi-e a bank, hogy teljesülnek-e az alkalmazhatóság feltételei?

A követelmények teljesítésének ellenőrzésére egy elég ellentmondásos szabályozást sikerült megalkotni. Ugyanis a magánszemély a nyilatkozaton kívül semmilyen egyéb dokumentumot nem köteles a bank számára átadni, legalábbis a szabályok ezt nem írják elő. A bankok számára viszont előírják, hogy a nyilatkozat befogadását nem tagadhatják meg, ha az megfelel a jogszabályban és a kapcsolódó kormányrendeletben meghatározott feltételeknek. Azt azonban sajnos nem sikerült egyértelműen meghatározni, hogy ez alatt a nyilatkozat formai követelményei értendőek, vagy azt is ellenőriznie kellene a banknak, hogy a magánszemély valósan nyilatkozott-e a jövedelemmel és megszerzésével kapcsolatban.

Tekintettel arra, hogy a bankok számára semmilyen szankciót nem írtak elő arra az esetre, ha a magánszemély valótlanul nyilatkozna, a bankok feltehetően csak a formai követelményeket fogják ellenőrizni, a tartalmi követelményeket nem.

Persze védelmükben azt is érdemes megjegyezni, hogy egyes esetek vonatkozásában nem is mindig olyan egyszerű eldönteni, hogy teljesülnek-e az előírt feltételek. A jövedelmek típusának és a megszerzés időpontjának azonosítása sokszor összetettebb adózási kérdés, mint amilyennek az elsőre tűnik, így nem is biztos, hogy egy bank képes elvégezni ezt a feladatot.

Megvizsgálva a bank által kiállítandó igazolás formai követelményeit, az is megállapítható, hogy az igazolás kizárólag azt tartalmazza, hogy a bank egy adott jövedelemből az adót és az önellenőrzési pótlékot levonta. Azt azonban nem, hogy a nyilatkozat, és így az amnesztia alkalmazása, jogszerűen történt.

Kijelenthető tehát, hogy a magánszemély számára kiállított igazolás még nem jelenti azt, hogy annak birtokában az érintett jövedelem leadózott jövedelemnek minősül. Csak akkor, ha az előírt feltételek teljesültek.

Ellenőrizhet a NAV?

Igen. Az utólagos adófizetés vonatkozásában – egyes korábbi amnesztiaszabályoktól eltérően – a jogszabály nem tiltja a NAV számára az ellenőrzést

Sőt, a jogszabály külön előírja a bank számára, hogy a magánszemély által tett nyilatkozatot 5 évig meg kell őriznie. Így a NAV egy esetleges későbbi ellenőrzés során vizsgálhatja, hogy a magánszemély nyilatkozata szabályszerű volt-e, és csak abban az esetben fogadja el a bank által kiállított igazolást, ha a magánszemély igazolni tudja, hogy az utólagos adófizetésbe bevont jövedelme minden tekintetben megfelel a törvényi előírásoknak. A lehetséges kockázatok elkerülése végett célszerű, hogy a magánszemély részletesen ellenőrizze az így bevallani kívánt jövedelem megszerzésének körülményeit, és tájékozódjon az esetleges buktatókról. 

A kedvezményezett részesedésszerzéshez kapcsolódó szabályokat és kockázatokat következő bejegyzésünkben tekintjük át. 

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó- és munkajogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom