Mentés

A munkaviszony megszüntetése munkavállalói kötelezettségszegés esetén

A munkavállalók a munkaviszonyuk fennállása alatt felelősséggel tartoznak a munkaviszonyból származó kötelezettségeik teljesítéséért. Ezek megszegése esetén a munkáltató végső esetben a munkaviszony megszüntetését is kezdeményezheti.

A munkavállalói kötelezettségszegés legsúlyosabb következménye a munkaviszony megszüntetése lehet, amelyet nem feltétlenül kell megelőznie sem figyelmeztetésnek, sem fegyelmi eljárásnak. A munkaviszony felmondással, vagy súlyosabb esetben azonnali hatályú felmondással való megszüntetését a munkáltatónak indokolnia kell. Az indokolási kötelezettség alól kivételt képez a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás, a határozott idejű szerződés megszüntetése, valamint a nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyának felmondása.

A felmondás közlésére az Mt. nem szab határidőt, a felmondást azonban az alapjául szolgáló esetet követően olyan időben kell közölni, hogy az még időszerű legyen. Így például önmagában egy 1 évvel ezelőtt megtörtént és a munkáltató számára akkor ismertté vált mulasztásra – ha a felmondásnak más, aktuálisabb indoka nincs – nem alapozható jogszerűen felmondás. Annak természetesen nincs akadálya, hogy a munkáltató felmondást közöljön akár egy 1 évvel ezelőtt történt ügy alapján, ha ez az eset számára csak a felmondás átadása előtt derült ki.

A felmondás oka lehet a munkavállaló magatartása, vagy képességbeli hiányossága is

Ha a munkavállalói kötelezettségszegés a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, vagy a munkavállaló képességbeli hiányossága miatti mulasztással valósul meg, ez a felmondás jogszerű indokául szolgálhat. A felmondási okok sokfélék lehetnek, de tipikus magatartásproblémának mondható a késés, az igazolatlan távollét vagy a durva kommunikáció is. Képességbeli hiányosság következtében pedig kötelezettségszegés lehet például a határidők elmulasztása, valamely tudásbeli hiányosság miatt okozott kellemetlenség, vagy akár károkozás, a hibás, állandóan ellenőrzésre és korrigálásra szoruló önállótlan munkavégzés, vagy ha egy kapott feladat teljesítése elmarad.

Azonnali hatályú felmondás – kirívó esetekben

A legkirívóbb, legsúlyosabb kötelezettségszegések esetén, amikor a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy amennyiben olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, a munkáltató felmondási idő nélküli, azonnali hatályú felmondást adhat a munkavállalónak. Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén pedig a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Kollektív szerződés vagy munkaszerződés a fenti indok-körök keretében konkretizálhatja azokat a kötelezettségszegés-típusokat, amikor a munkavállaló a munkaviszony azonnali megszüntetésére számíthat, de akár a munkáltató belső szabályzatai is tartalmazhatnak olyan előírásokat, amelyek megszegése azonnali felmondásra adhat okot. Súlyos, nevesített kötelezettségszegésként leggyakrabban a többszöri igazolatlan hiányzást, a munkahelyen munkaidőben munkaképtelen (pl. alkoholos) állapotot, a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetését, a titoktartási kötelezettség megszegését, a szándékos károkozást és valamely bűncselekmény elkövetését szokták megjelölni a munkáltatók.

Ha a munkáltató számára nem egyértelmű, hogy ki vagy milyen súlyú kötelezettségszegést követett el, a munkáltatói intézkedés megfelelő eszközének megválasztása és az arányos szankció alkalmazása érdekében elrendelheti az eset alaposabb kivizsgálását. Ezen vizsgálat idejére, de legfeljebb harminc napos időtartamra a munkáltató mentesítheti a munkavállalót a munkavégzés alól.

A fenti munkáltatói intézkedések mindegyike esetében külön – a bizonyíthatóság érdekében írásban – fel kell hívni a munkavállaló figyelmét arra, hogy az intézkedéssel szemben annak közlésétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. Ennek elmaradása esetén a 30 nap helyett 6 hónap áll a munkavállaló rendelkezésére, hogy jogorvoslati jogával éljen.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik a legfrissebb adóváltozások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom
     Tovább