Mentés

Webshopok és az áfa – mit kell tudni a nemzetközi terjeszkedéshez?

A koronavírus járvány beköszöntével rohamosan megváltoztak fogyasztói szokásaink: az érintésmentes csomagküldés előnyei miatt a korábbinál is többet vásárolunk és árulunk az interneten. Egyre több magyar fogyasztó rendel külföldről és egyre több magyar webshop értékesít határon túlra.

FRISSÍTÉS!

Az EU-n belül azon webshopos értékesítéseknél, ahol a magánszemély vevő magyar, a webáruház pedig egy másik EU országbeli érintett, a webáruház felmentést kap a NAV online számla adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól. Ennek feltétele, hogy az EU-ban regisztrált webáruház 2021. július 1-ig bejelentkezzen az uniós egyablakos rendszerbe (OSS). 

Már a nyelv sem jelent korlátot a külföldről történő vásárlásoknál – egyrészt sokan tudnak angolul, másrészt sok webshop már több nyelven is megszólítja a vevőit.

Mégis kevesen tudják a klasszikusan fizikai termékeket értékesítő webshopok közül, hogy miként kell számlázni külföldre és milyen áfa kötelezettségekkel jár a nemzetközi terjesztés. Pedig külföldi rendelés esetén az eladási árat akár az EU-ban legmagasabb, magyar 27 százalékos áfa kulcs is terhelheti, így az a vállalkozás, amely ezt nem teszi meg a szükséges adózási lépéseket, hamar versenyhátrányt szenvedhet a célország szerinti webshopokhoz képest, amelyek alacsonyabb helyi áfával értékesíthetik ugyanazt a terméket.

Mire ügyeljünk?

Az alábbiakban összefoglalunk néhány szempontot, amelyekre érdemes odafigyelni.

        • Mi a termék fizikai útja?
          A termék kiszállításának logisztikai aspektusai nagymértékben befolyásolják az alkalmazandó áfa-kulcsot és az adómentességet.. Így például, ha a termék igazoltan nem kerül ki belföldről külföldre, akkor áfa mentes számlázás szóba sem jöhet. Ha a termék eleve külföldről indul, akkor szükségessé válhat egy külföldi adóregisztráció. A termékkereskedelem logisztikai hátterének feltérképezése az egyik legfontosabb feladat nemzetközi terjeszkedés előtt.
        • Kik a vevőim? Vállalkozásoknak szállítok?
          EU-n belül csak akkor lehet számlázni áfa-mentesen, ha a vevőim vállalkozások (ún. business-to-business, B2B kereskedelem),pontosabban áfa-alanyok a célország szerinti EU-s országban és a termék igazoltan kikerül más tagállamba. Nem EU-s célországokra vonatkozóan viszont már mások a szabályok – adómentes számlázáshoz nem fontos, hogy a vevő adóalany legyen. Az adóhatóság felé azonban igazolnom kell tudni, hogy a vevőm tényleg adóalany a másik EU-s országban!
        • Milyen dokumentumok szükségesek az adómentesség igazolásához?
          A szükséges dokumentumok esettől függően változhatnak. Bizonyos esetekben CMR-re, más esetekben vámhatósági kiléptető igazolásokra lehet szükségünk. Ha csomagküldő szolgáltatókkal gondolkozunk, érdemes felvenni velük a kapcsolatot és utána járni, milyen formában tudják a számunkra szükséges dokumentumokat szolgáltatni, hogyan tudjuk összevezetni őket a számlákkal és a megrendelőszámokkal.
        • Magánszemélyeknek (is) szállítok? (ún. business-to-consumer, B2C kereskedelem)
          Meg kell arról győződni, hogy a vevőim nem adóalanyok! Ha más EU-s országba értékesítek magánszemélyeknek, akkor figyelnem kell az áfa-mértére, amivel számlázok! Ismernem kell a szabályokat arra vonatkozóan, hogy meddig lehet alkalmazni a magyar 27 százalékos áfa kulcsot és miként lehet áttérni a célország szerinti kedvezőbb adózásra? A célországban alkalmazható-e kedvező adókulcs? Sok országban például étel-kiegészítők kedvezőbb adókulcs alá esnek.
        • Adókulcsok
          Ha külföldi – magyar áfa-kulcsnál kedvezőbb – adómértékkel kell/lehet számláznom, akkor ismernem kell azon szabályokat,  hogy miként lehet külföldi adószámhoz jutni és mivel jár a külföldi adószám fenntartása? Továbbá tisztában kell lenni azzal, hogy mikor kötelező a külföldi adószám? Hogyan kell beadni adóbevallásokat a célországokban? Hogyan kell kezelni egyszerre akár 28 különböző áfa-bevallás készítésének folyamatát és hogyan kövessük nyomon, hogy minden helyi szabályt betartottunk-e?

Vegye igénybe webáruházakkal kapcsolatos tanácsadásunkat

Mivel jár, ha elsiklunk a részletek felett?

Jobb esetben „csak” hátrányos árazással, szükségesnél magasabb adókulcsokkal, rosszabb esetben adóbírságokkal (is) szembesülhetünk.

Például, ha egy vállalkozás helytelenül ítéli meg az adómentesség feltételeit, nem rendelkezik megfelelő kiszállítási igazolásokkal vagy nem győződik meg kellőképpen arról, hogy a vevő más tagállamban adóalany, akkor a magyar adóhatóság adóhiányt és akár 50 százalékos bírságot is kiszabhat.

Ha a vállalkozás a célországban köteles adószámot kérni, de mégsem rendelkezik ilyennel, a külföldi adóhatóság is adóbírságot alkalmazhat. Mastercard/VISA/Amex és egyéb fizetéseket lebonyolító szolgáltatóktól adatokat bekérve a külföldi adóhatóságok könnyen meggyőződhetnek arról, hogy az adóregisztrációhoz szükséges értékesítési összeghatárt az adott vállalkozások túllépték-e.

A közelmúltban az Európai Bírósághoz fordult egy lengyel állateledelt forgalmazó webshop, mivel mind a magyar, mind a lengyel adóhatóság igényt tartott az általa forgalmazott termékekben felszámított áfa megfizetésére (C-276/18, KrakVet). Az ügyben azt kellett megítélni, hogy távértékesítésként lehet-e kezelni azon eseteket, ahol a termék elszállítását ugyan az eladó által ajánlott fuvarozó társaság végzi, de a vevő és a fuvarozó közvetlen egymással szerződik. Az Európai Bíróság iránymutatása szerint, ha az eladó szerepe meghatározó az említett termékek feladásához vagy elfuvarozásához kapcsolódó alapvető lépések kezdeményezése, valamint szervezése tekintetében, akkor az ügylet áfa szempontból tekinthető távértékesítésnek. Ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy nem ellentétes, ha valamely tagállam adóhatósága az ügyletet egyoldalúan eltérő áfa bánásmódban részesíti annál, mint amely alapján valamely másik tagállamban ezen ügylet már megadóztatásra került. Mindebből az is jól látszik, hogy az ügylet nem helyes áfa kezelése mekkora kockázatokkal járhat.

Mit érdemes megtenni?

2021. július 1-jétől uniós szinten módosulnak  a webshopokra vonatkozó szabályok, így célszerű jól megismerni a magyar és a külföldi adózási szabályokat, majd ezen szabályok ismeretében megtervezni a logisztikai útvonalakat, értékesítési struktúrát, a webshop számlázási modul logikáját. Mérlegelendő továbbá, hogy milyen esetekben szükséges vagy csak egyszerűen érdemes külföldi adószámokban, illetve külföldi cégállapításban gondolkozni, a potenciális adóelőnyök meghaladják-e a struktúra bevezetésével kapcsolatos adminisztratív költségeket, stb.

Segítünk az eligazodásban, keresse szakértőnket!

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó- és munkajogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom