Facebook image
Mentés

Személyi jövedelemadó bevallás - Ki készítse el bevallásunkat?

Az év elején ismét választ kell adnunk pár kérdésre a személyi jövedelemadó-bevallásunkhoz kapcsolódóan. Ennek során elsőként azt kell eldöntenünk, hogy mi magunk szeretnénk-e elkészíteni a bevallásunkat, vagy a jogszabály által felkínált munkáltatói, vagy adóhatósági segítséggel szeretnénk élni.

A január 31-ei határidő közelsége miatt azt szeretném röviden bemutatni, hogy mikor kérhetjük a munkáltatói adómegállapítást. Mielőtt ennek részletezésébe fognék, fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy mindez a munkáltató részéről csak egy lehetőség, egy gesztus, azaz számára nem kötelezettség, hogy kérésünk, illetve nyilatkozatunk alapján elkészítse a bevallásunkat.

A munkáltatói adómegállapítás a következő esetekben kérhető:

  1. kizárólag az adómegállapítást vállaló munkáltatótól származott jövedelmünk; vagy
  2. kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonyok alapján szereztünk jövedelmet, feltéve, hogy a korábbi munkáltató által kiállított igazolást átadtuk a jelenlegi munkáltatónknak;
  3. költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalójaként az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizetőtől szereztünk jövedelmet.

A fentieken túl nem kizáró ok, ha valaki adóköteles társadalombiztosítási-, családtámogatási ellátást, katonai szolgálatot teljesítők illetményét, munkanélküli ellátást szerzett, tovább az sem, ha önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban rendelkezik adójáról és arról az igazolást a munkáltató számára határidőben átadja.

Mielőtt azonban arra gondolnánk, hogy a fenti kör igen szűk, hiszen például nem említi a szinte mindenki által szerzett kamatjövedelmeket, vagy a „vaterázásból” származó bevételeket, az alábbiakban felsorolom azokat a bevételeket, amelyeket nem kell bevallani, így nem akadálya annak, hogy január 31-ig kérjük a munkáltatói adómegállapítást:

  1. Olyan bevételek esetén, amiket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (ilyen például: az adómentes bevétel, az elszámolásra kapott pénzösszeg, kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén kilométer arányosan igazolás nélkül elszámolható összeg stb.).
  2. Ingó vagyontárgy átruházásból származó bevételek esetén, ha az nem haladja meg a 600 000 Ft-ot, vagy az abból származó összes jövedelem nem haladja meg a 200 000 Ft-ot.
  3. Ingatlan átruházásból, vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből származó bevétel esetén, ha abból nem keletkezik jövedelem.
  4. Olyan bevételek után, amelyek esetén a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett.
  5. Kamatjövedelmek esetén, ha abból az adót a kifizető levonta.
  6. Pénzbeli nyeremények utáni jövedelmek esetén.
  7. Olyan bevételek esetén, amelyek nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján Magyarországon nem adóztathatóak.

Amennyiben a munkáltatónk nem vállalta a bevallásunk elkészítését, illetve a fentieken túl egyéb típusú jövedelmeket is szereztünk, olvassa el következő bejegyzésemet is, melyben megvizsgálom, milyen további lehetőségek maradtak a személyi jövedelemadónk bevallásásra.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom