Facebook image
Mentés

Áfamentes kánaán

Adótanácsadóként nem csak az aktuális szabályok ismerete és a változások nyomon követése a feladatom - ez ma már természetes az ügyfeleim számára. Ennél sokkal fontosabb az adott cég igényeinek leginkább megfelelő megoldás kiválasztása vagy a legegyszerűbb út mellett az összes rendelkezésre álló lehetőség felvázolása.

Tapasztalatból tudom, hogy a vállalkozások számára az egyik legérzékenyebb terület az áfa fizetés kérdésköre. A Mikor? Hogy? Mennyit? és a Nem lehetne kevesebb? kérdéseket már szinte minden ügyfelem nekem szegezte és szegezi változó rendszerességgel. Éppen ezért az áfa fizetéssel kapcsolatos lehetőségek feltérképezése munkám egyik legfontosabb eleme. A legtöbb cég életében a bevétel generálás mellett a rendelkezésre álló cash-flow mozgatása - vagy éppen ennek hiánya - okozza a legnagyobb problémát. Sok esetben a megoldáshoz nem lenne szükséges plusz tőkebevonás; egy tájékozott adószakértő sokkal jövedelmezőbb lehet!
Ma még viszonylag kevesen ismerik és élnek az adóraktár adta lehetőségekkel, pedig ez az eljárás rengeteg vállalkozás életét könnyítheti meg - és ez nem csak cash-flow szempontból igaz.

Az adóraktár a titkok őrzője? És ha igen?

Az adóraktározás lényege, hogy az itt betárolt áruk áfamentesen értékesíthetőek. Maga az eljárás három szakaszra osztható: beraktározás, tárolás-értékesítés és kiraktározás.
A beraktározásnál a termék tulajdonosa vagy az ő meghatalmazottja tárolhatja be a terméket. Ha ezt belföldről szerezték be, akkor már a betároláskor tudni kell, hogy kinek és milyen áron kerül majd az értékesítésre. Az EU-ból beszerzett termékek esetében viszont már nem feltétel az adóraktári értékesítés és csak a beszerzésről kapott számlát kell bemutatni.
Mint már ismeretes: az adóraktárba betárolt termékeket áfamentesen lehet értékesíteni. Az EU-ból beszerzett termékek adóraktári értékesítése nem kötelező. A Magyarországon vásárolt, vagy közvetlenül az import vámeljárás után adóraktárba tárolt termékek esetében viszont legalább egy adóraktári értékesítés kötelező. Érdemes azonban megjegyezni, hogy sem az áfamentes értékesítések számát, sem az adóraktárban történő tárolás idejét nem korlátozzák, tehát a termékek az adóraktárban akárhányszor gazdát cserélhetnek, és akármeddig állhatnak.
A kiraktározás már egy picit másként működik. Igaz, hogy az adóraktári értékesítések áfamentesek, de az onnan kiraktározott termékek értékesítése már áfaköteles. Az adóraktári kitárolás minden esetben egy értékesítéshez kapcsolódik, a kitároláshoz kapcsolódó értékesítés viszont már adóraktáron kívüli értékesítésnek minősül, tehát áfaköteles. Ennek megfelelően az utolsó adóraktári tulajdonos (akinek a vevője már az adóraktáron kívül kapja meg a terméket) áfa-s számlát kell, hogy kiállítson az értékesítésről.

Fizetni azért itt is kell – de nem mindegy hogy és mikor!

Az adóraktározási eljárás szigorú szabályai szerint az utolsó adóraktári tulajdonos (a kiraktározó) biztosítékot kell, hogy nyújtson a kiraktározott termék áfájára. Nem elég ugyanis bemutatni az áfás számlát, letétbe is kell helyezni az áfát. Az adóbiztosíték nyújtása alól mentesülnek a , az ilyen adózókban ugyanis jobban megbízik a vámhatóság.
Az adott adóbiztosítékot majd a vámhatóság szabadítja fel, ha a kiraktározó bemutatja, hogy a havi vagy negyedéves Áfa bevallásában fizetendő adóként beállította a kiraktározott termékek Áfa-ját.

Itt az áfa, hol az áfa?

Az adóraktár az áfa-mentes értékesítések révén jelentős cashflow megtakarításhoz, ezáltal valódi piaci előnyhöz juttathatja a kereskedelmi és termelői vállalkozásokat. Az adóraktározási eljárás biztosította áfamentesség a beraktározóra, illetve minden, az adóraktárban értékesítő további félre is érvényes. Ezeknek a szereplőknek nem kell a hagyományos módon megfinanszírozniuk az áfát, ezáltal cashflow megtakarításhoz jutnak, aminek mértéke az értékesített termékek értékével arányosan nő. További előnyt jelent, ha a kiraktározó társaság egyben minősített adózó is, mivel ebben az esetben sem kell a kitároláskor adóbiztosítékot nyújtania.

Összességében tehát az adóraktár nem más, mint egy korszerű és rugalmas adótervezési eljárás, ami szinte minden termék és eszköz forgalmazásakor használható és vámhatósági igazolással alátámasztott áfamentes értékesítést tesz lehetővé. Az adóraktári értékesítés mentesíti a vállalkozásokat az áfa finanszírozásának terhétől, ami valódi piaci előnyt jelent az áfásan beszerző és értékesítő versenytársakkal szemben.

Szemléltető példa

Raktáron belül

A terméket az A társaság betárolja az adóraktárba, majd áfa-mentes számlát állít ki B társaságnak.
Ezután B társaság áfa-mentesen értékesíti a terméket C társaságnak, végül a C társaság eladja a terméket a D társaságnak.
A kiraktározó a C társaság lesz, és amennyiben a D-nek való értékesítésre a belföldi értékesítés szabályai vonatkoznak, az áfa-mentesség feltételei már nem érvényesülnek és C társaság számlája már áfa-s számla kell, hogy legyen.
Ezután C társaság a D-nek kiállított számla áfa-ját majd a soron következő (havi, vagy negyedéves) áfa-bevallásában fizetendő adóként kell, hogy beállítsa. A benyújtott bevallást pedig be kell mutatnia az adóraktárat felügyelő vámhatóságnak, aki ezután lezárja a vámraktározási eljárást.
A fenti folyamatot az 1. ábra foglalja össze:

afa mentes kanaan
Ha a három termékértékesítésre az adóraktáron kívül kerül sor, és továbbra feltételezzük, hogy minden értékesítés belföldi ügyletnek minősül, akkor a társaságoknak összesen három Áfa-s számlát kell kiállítaniuk:
afa mentes kanaan 2 2. ábra: Négyszereplős értékesítés adóraktár nélkül
    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom