Mentés

Milyen Mt.-változások voltak és lesznek még 2018-ban?

A GDPR követelményeinek való megfelelésre törekvés mellett nem árt tisztában lennünk a munka törvénykönyvének (Mt.) 2018-ban már hatályba lépett, vagy az év során később hatályba lépő változásaival. Bejegyzésünkben áttekintjük ezeket a változásokat, az újdonságokat igyekszünk gyakorlati oldalról is bemutatni, a munkáltatók és alkalmazottaik dolgának megkönnyítése érdekében.

Az Mt.-változásokat érdemes az őket bevezető jogszabályok szerinti csoportosítás helyett tematikusan számba venni. Ezt a logikát követve beszélnünk kell

  • a kismamák munkafeltételeit könnyítő,
  • a munkavállalói képviselőre vonatkozó,
  • a megváltozott munkaképességű dolgozókról szóló
  • az alapbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos, valamint
  • az új polgári perrendtartás (röviden: “Pp.”) miatt már jelenleg is hatályba lépett, illetve
  • az új büntető eljárásjogi kódex (röviden: “Be.”) miatt később hatályba lépő módosításokról.

Kismamák foglalkoztatása - munkahelyi kockázatok csökkentése

A kismamákkal (pontos jogszabályi fogalommal élve: “várandós és szoptató munkavállalókkal”) kapcsolatos változások célja a munkahelyi kockázatnak való kitettségük csökkentése, és az Mt. 92/85/EGK rendelettel való összhangjának megteremtése. Ennek érdekében az új jogszabályszöveg előírja, hogy a dolgozó munkakörének az eddigi kritériumokon túl (testi alkat, fejlettség) az egészségi állapotának is meg kell felelnie. A munkavállaló egészségi állapotának megváltozása esetén a munkáltató elsősorban a munkafeltételek és a munkaidő-beosztás módosításával köteles megteremteni az egészségi állapotnak megfelelő munkavégzés körülményeit - a dolgozó eredeti munkakörénél maradva. Ha a dolgozó eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatására így nincs lehetőség, akkor képzettségének és egészségi állapotának megfelelő más munkahelyet kell neki felajánlani a munkáltatónál. 

Ez nem korlátlan átszervezési kötelezettséget jelent, hiszen a jogszabály egyfajta általános iránytűként külön utal az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelményére, valamint a jóhiszeműség és tisztesség elvének megtartására. Egy nehéz fizikai megterheléssel járó munkakör esetén egy várandós munkatárs esetén valószínűleg sem a munkaidő-beosztás módosításával, sem a munkafeltételek bármilyen fokú javításával nem lehet kiküszöbölni a dolgozó (és magzata) egészségkárosodásának veszélyét. Ilyen esetben az eddigi gyakorlatnak megfelelően lehetőség szerint más munkakört kell felajánlani a munkavállalónak.

Munkavállalói képviselők a szakszervezeti tisztségviselők is

A munkavállalói képviselőkre vonatkozó szabályok tekintetében a rövid változtatás törvényi indokolásban nevesített célja a 135. sz. ILO Egyezménnyel való összhang megteremtése. E körben az Mt. értelmező rendelkezései között található “munkavállalói képviselői” definíció kibővül a szakszervezeti tisztségviselővel. Ez a pozíció erősödését eredményezi majd, mivel a jövőben ők is élhetnek majd a lehetőséggel, hogy munkaviszonyuk jogellenes megszüntetésének esetén eredeti munkakörbe történő visszahelyezésüket igényeljék.

Megváltozott munkaképességűek – új fogalom 2018-tól

A jogszabályváltozás 2018. január 1-től új fogalmat épített be az Mt.-be, a megváltozott munkaképességűek csoportját. Az értelmező rendelkezések alatt található egyszerűsített definíció összefogóan takarja mindazokat, akik a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett, hatályos minősítés alapján rokkantsági ellátásban részesülnek; egészségi állapotuk 60 százalékos vagy ennél kisebb mértékű; legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkeznek vagy munkaképesség-csökkenésük 50-100 százalékos mértékű. A megváltozott munkaképességű munkavállaló évente 5 munkanap pótszabadságra jogosult.

Teljesítménybérnél is irányadó a minimálbér és a garantált bérminimum

A kötelező legkisebb munkabér (köznapi nevén minimálbér) párjaként gyakran “diplomás minimálbér” néven emlegetett garantált bérminimum több helyen egyértelműsítő szándékkal került beillesztésre a jogszabály szövegébe a módosítás nyomán. Így teljes munkaidős foglalkoztatás esetén alapbérként nem lehet a Kormány által rendeletben meghatározott kötelező legkisebb munkabérnél, vagy – bizonyos munkakörök esetén – garantált bérminimumnál alacsonyabb összeget meghatározni. Teljesítménybér kikötése esetén a 100 százalékos teljesítéshez tartozó alapbér meghatározásakor a fenti összegeket kell szem előtt tartani. 

Ezek a módosítások érdemi változásokat nem jelentenek, mert a jogszabály megfelelő alkalmazásával már a változás hatályba lépése előtt is a fentiekkel azonos módon kellett megállapítani az alapbért, és a teljesítménybér számítása is megfelelt az új, egyértelműsítő leírásnak. Pusztán formai újdonságot jelent az is, hogy a minimálbér mellett már a garantált bérminimum összegének éves felülvizsgálata is kötelező – a gyakorlatban a jogalkotó ezt a két mondhatni “ikerintézményt” már eddig is rendre egyszerre, sőt ugyanabban a kormányrendeletben szabályozta minden évben.

Új kézbesítési szabályok vonatkoznak a munkáltatóra és a munkavállalókra is 

Az új polgári perrendtartás hatályba lépésével számos, eddig használt jogintézménynek búcsút intünk, míg másokat a jogalkotó akár változatlanul hagyva, akár jelentősen újraszabályozva és új névvel illetve az új törvényben is benne hagyott. Utóbbira példa a “kézbesítési fikció” néven újjászülető, leánykori nevén kézbesítési vélelemként ismert jogintézmény is. Első ránézésre azt gondolhatjuk, hogy az új fogalom bevezetése az Mt.-t csak néhány kifejezés cseréje terén érinti, a változás azonban nem merül ki ennyiben. A kézbesítési fikció alkalmazásával kézbesítettnek tekintendő, és ezáltal hatályosult jognyilatkozat esetén – ha bírósági eljárásnak van helye – a kézbesítési kifogásra (korábban: kézbesítési vélelem megdöntése) jogosult fél ezen kérelmét legkésőbb 3 hónapos jogvesztő határidőn belül terjesztheti elő a bíróság előtt. A kézbesítési fikció és a kézbesítési kifogás részletszabályai tekintetében a Pp. az Mt. háttérjogszabályaként funkcionál, érdemes tehát az új kódexszel is behatóbban megismerkedni.

Végül érdemes pár szót ejteni az új büntető eljárásjogi kódex 2018.július 1-jei hatályba lépésétől kezdve alkalmazandó, jelenleg tehát még hatálytalan Mt.-változtatásokról is. A törvény a munkaviszony létesítésének különös szabályai körében a 18. életévét be nem töltött személyt nevelő, gondozó, felügyelő vagy gyógykezelő munkáltató által bizonyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személlyel való munkaviszony-létesítésének tilalmát pontosítja. Emellett rendelkezik arról is, hogy a munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos igényét a dolgozóval szemben – ha az ügyben büntetőeljárás folyt – nemcsak a jogerős bírósági határozat, hanem az új terminológia alapján a bíróság “véglegessé vált” határozata, illetve a nyomozó hatóság és az ügyészség “további jogorvoslattal nem támadható, eljárást megszüntető határozata” kézbesítésétől számított 30 napon belül érvényesítheti.

Bár az Mt. 2018-ban hatályba lépett, és várhatóan hatályba lépő újdonságai nem jelentenek majd óriási horderejű változásokat, néhány rendelkezés – különösen a kismamák, a megváltozott munkaképességűek és az új kézbesítési szabályok – terén viszont érdemes frissíteni az eddigi gyakorlatokat.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Honlapunk működése során sütiket használunk annak érdekében, hogy az egyes funkciók az oldal látogatóinak számára is kényelmesebben elérhetőek legyenek, illetve honlapunk használatáról statisztikai adatokat kaphassunk. A honlapunk használatára vonatkozó statisztikai adatokat a Google Analytics szolgáltatása biztosítja számunkra. A statisztikai adatok nem alkalmasak arra, hogy az oldal látogatóit beazonosítsuk, róluk bármilyen személyes adatot rögzítsünk. A felhasználói szokásokról kapott kép sem az egyénre, hanem az oldalra látogatók összességére vonatkozóan tartalmaz információkat. A hozzájárulás mérlegelése során kérjük, vegye figyelembe, hogy a sütik az alkalmazásával jobban átláthatjuk, hogy mi érdekli a holnapunkra látogatókat és ennek köszönhetően olyan anyagokat tudunk feltölteni, amelyek várhatóan nagyobb érdeklődésre tartanak számot. A sütik engedélyezése esetén a Google a felkeresett honlapok alapján olyan hirdetéseket jeleníthet meg, amely számot tarthat az Ön érdeklődésére. A sütikkel átadott információk ebben az estben sem tartalmaznak semmilyen személyes adatot. A sütik alkalmazásával kapcsolatban az Ön által használt böngésző Súgó menüje további információkat tartalmaz. Adatvédelmi tájékoztatónkat itt tudja elolvasni. Tovább