Mentés

Quick fixes – láncügyletek szabályozása az áfatörvényben

A láncügyletet – amikor egy termék több szereplőn keresztül jut el a végső vásárlóhoz – az áfatörvény speciálisan kezeli. A több értékesítésből álló sorozatban egy ügylethez, a fuvarozással járó értékesítéshez kapcsolja az adómentességet az áfaszabály.

Mi a láncügylet?

A láncügylet vagy láncértékesítés kifejezés a nem hivatalos, de közismert megnevezése az áfatörvény 27. §-ában körülírt ügylettípusnak. Abban az esetben beszélünk láncügyletről, ha ugyanaz a termék egymást követően több (legalább kettő) értékesítés tárgya lesz úgy, hogy a termék elszállítása az első értékesítőtől közvetlenül a végső beszerzőhöz történik. Láncügylet esetében tehát a termék fuvarozása nem követi az egyes számlázásokat, az közvetlenül – az egyébként egymással számlázási kapcsolatban nem lévő – első értékesítőtől a végső beszerzőhöz vezet.

A láncügylet alapmodellje az, amikor három szereplő vesz részt az ügyletben úgy, hogy az első szereplő eladja a terméket a második szereplőnek, a második szereplő pedig eladja ugyanezt a terméket a harmadik szereplőnek, a terméket pedig az első szereplőtől közvetlenül a harmadik szereplőnek szállítják. Természetesen láncügylet kettőnél több termékértékesítés esetében is meg tud valósulni, így a lánc tetszőleges hosszúságú lehet. 

Az áfa miatt fontos a teljesítési hely meghatározása

Láncügyletek esetén elsőként a teljesítési helyet kell meghatároznunk, mivel ez dönti el, hogy egy adott ügyletre melyik ország forgalmiadó-szabályai vonatkoznak.  Ha egy adott ügylet kapcsán arra jutunk, hogy annak teljesítési helye külföld, akkor az ügyletre a magyar áfatörvény nem vonatkozik, az ilyen ügyletekre a teljesítés országa szerinti áfaszabályok vonatkoznak. 

Az áfatörvény 26–27. § alapján a láncügylet termékértékesítésnek számít, így a termékértékesítésre vonatkozó teljesítési hely szabályokat kell figyelembe venni . Az áfatörvény alapján minden olyan termékértékesítésnél, amely során a terméket feladják, vagy elfuvarozzák, a teljesítés helye az a hely, ahol a termék feladása megtörténik, illetve ahol a termék fuvarozása megkezdődik. Egy láncügylet során akármennyi értékesítés is található a láncban, csak egyetlen ügyletre alkalmazható az áfatörvény 26. §-ának azon szabálya, amely a fuvarozással (feladással) érintett termékértékesítések teljesítési helyét a fuvarozás megkezdésének (vagy más néven a feladás megtörténtének) helyére teszi.

A fuvarozással járó ügylet meghatározása

A láncügylet áfaelemzésének első lépése tehát az, hogy megkeressük a láncban azt az értékesítést, amely a fuvarozással (feladással) járó ügylet, ehhez az ügylethez kapcsolódik ugyanis az adómentesség.

Ezen ügylet teljesítési helye a termék indulásának, feladásának a helye. A fuvarozással járó ügylet minden esetben az az értékesítés lesz, amelynek eladója vagy vevője a terméket elszállítja vagy elszállíttatja (tehát vagy ő maga szállítja el vagy ő rendeli meg a fuvart). Ha a láncügylet fuvarozást megrendelő szereplője a lánc közepén található, tehát olyan áfaalany, aki az ügylet során beszerzőként és értékesítőként is megjelenik, akkor áfatörvény vélelmezi, hogy a fuvarozást vevői minőségében rendelte meg, de ezt a vélelmet a felek megdönthetik. A vevői, illetve eladói minőség meghatározása azért fontos, mert ha a közbenső szereplő vevői minőségben rendeli meg a fuvart, akkor az lesz a fuvarozással járó ügylet, amiben ő a vevő, és a láncban az előtte szereplő entitás az eladó; míg ha eladói minőségben rendeli meg a fuvart, akkor az lesz a fuvarozással járó ügylet, amelynek ő az eladója, és a láncban őt követő entitás a vevője. Vagyis nemzetközi láncügylet esetén más lesz a fuvarozással járó ügylet teljesítési helye akkor, ha a közbenső szereplő eladóként, és más, ha vevőként rendeli meg a fuvart.

A többi ügylet meghatározása

A fuvarozással járó ügylet meghatározását követően meg kell vizsgálni a láncban található többi, fuvarozással nem járó (más néven álló) értékesítés teljesítési helyét. A fuvarozással nem járó értékesítések teljesítési helye attól függően alakul, hogy a vizsgált értékesítés a láncban megelőzi, vagy követi a fuvarozással járó értékesítést.

Az, vagy azok a fuvarozással nem járó értékesítések, amelyek megelőzik a fuvarozással járó értékesítést, szintén a fuvarozás megkezdésének az országában minősülnek teljesítettnek.

Azoknak a fuvarozással nem járó értékesítéseknek, amelyek a fuvarozással járó értékesítést követik, a teljesítési helye a rendeltetés országa lesz.

A láncügyletben szereplő ügyletekhez kapcsolódó áfamérték

A láncügylet áfaelemzésének következő lépése az adómérték meghatározása. Ha az ügylet teljesítési helye külföld, akkor ehhez a külföldi áfatörvényt kell alkalmazni. Ha az ügylet teljesítési helye belföld, akkor ehhez a magyar áfatörvényt kell alkalmazni.

A láncügyletben az az ügylet lesz Közösségen belüli – azaz adómentes – ügylet, amelynek következtében a termék igazoltan kikerül más tagállamba. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a láncügylet belföldről indul, akkor ez az ügylet az utolsó olyan ügylet, amelynek a teljesítési helye belföld, vagyis a fuvarozással járó ügylet.

Hasonlóképpen, ha a termék belföldre érkezik, akkor a termék belföldre történő bejuttatása és az adómentes értékesítés, csak ehhez a fuvarozással járó ügylethez kapcsolódik.

Láncügyletnél tehát mindig a fuvarozással járó ügylet a Közösségen belüli ügylet, melyhez az áfatörvény adómentességet biztosít. A többi ügylet nem jár fuvarozással.

Láncügyletek – gyakorlati konklúziók és következmények

Láncügyletnél tehát fontos meghatározni, hogy melyik ügylet jár fuvarozással. Az áfarendszerben ezt az ügyletet kell Közösségen belüli ügyletként kezelni.

A másik fontos konklúzió, hogy amennyiben olyan ügyletet teljesítünk, amelynek a teljesítési helye külföld, felmerülhet, hogy abban az országban a vállalkozásunknak adószámot kell kérni. Hasonlóképpen, ha a külföldi vállalkozás által teljesített ügylet teljesítési helye belföld, akkor a külföldi vállalkozásnak belföldön kell adószámot kérni.

Változások 2020-tól – köztes szereplő helyzete, vélelem megdöntése

2020. január 1. előtt az EU Irányelv nem szabályozta a láncügyleteket,bár a témában születtek EU Bírósági ítéletek. 2020. január 1-től azonban EU-szerte egységesen kell kezelni a láncügyleteket és a hozzájuk kapcsolódó áfaszabályokat. Míg bizonyos EU-s országokban a harmonizáció nagyobb változást jelent, Magyarországon az EU-s szabályozás változása csupán a köztes szereplőhöz kapcsolódó vélelem megdöntésére vonatkozó szabály tekintetében lesz változás.

2020. január 1. előtt az áfatörvény nem részletezte miként lehet megönteni a vélelmet. 2019-ben hatályos áfatörvény csupán arról rendelkezett, hogy van a sorban olyan beszerző, aki (amely) egyúttal értékesítőként a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását maga vagy – javára – más végzi, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását beszerzőként végzi, illetőleg arra másnak, beszerzőként adott megrendelést. Kivéve, ha bizonyítja, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását értékesítőként végzi, illetőleg arra másnak értékesítőként adott megrendelést. 2020. január 1-től ezt úgy tudja igazolni a köztes szereplő, ha az eladó felé közli az indulás helye szerinti adószámát.

2020-tól tehát egyszerűbb a vélelem megdöntése, amennyiben a láncügylet közbenső szereplője fuvarozza a terméket. Ügyelni kell viszont arra, hogy amennyiben a közbenső szereplő közli az eladóval az indulás tagállama szerinti adószámát, akkor ezt megfelelő módon dokumentálja. A számlát befogadó és kiállító félnek is pontosan kell látnia, hogy az értékesítéshez, vásárláshoz kapcsolódó számla helyesen lett-e kiállítva, áfabevallásuk csak akkor lesz megfelelő, ha a láncügylethez kapcsolódó számlán helyesen szerepel az eladói/vevő adószáma és az ügylet áfatartalma, vagy áfamentessége. A helytelenül kiállított számla jogosulatlan adólevonást vagy adómentességet eredményezhet!

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó- és munkajogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom