Igazgató, Adóüzletág
dr. Kiss Helga végzettségét tekintve jogász, adószakértő. Az RSM Hungary adóigazgatójaként elsősorban a kapcsolt ügyleteket érintő adózási, transzferárazási kérdésekkel kapcsolatos tanácsadási, illetve a közvetett magyar filmtámogatási rendszerhez kapcsolódó tanácsadási és tervezési projektek vezetése a feladata. Közvetlen adózással is foglalkozik, közreműködik hazai és nemzetközi strukturálásokhoz kapcsolódó adótervezési munkákban, valamint az ügyfelek teljes körű adózási teendőinek a támogatásában.
Több mint 15 éve foglalkozik jogi-, számviteli-, és adótanácsadással. Pályáját egy nemzetközi adótanácsadó hálózatnál kezdte, majd hazai hátterű adótanácsadó társaságoknál is dolgozott menedzserként, ahol széles körű tapasztalatokat szerzett vállalatfelvásárlásokhoz, átalakulásokhoz kapcsolódó tanácsadásokban, projekt menedzsmentben, valamint az ügyfelek adóhatóságok előtti képviseletében. Foglalkozott áfa, személyi jövedelemadó, társasági adó, helyi iparűzési adó, stb. adónemekben bevallások készítésével, ellenőrzésével, és transzferár tanácsadással.
2018-tól már Magyarországon is háromszintű transzferár-nyilvántartás lesz használatban. Az első és második pillérre vonatkozó hazai szabályok nemrégiben jelentek meg, a harmadik pillér, az országonkénti jelentés terén pedig az értékhatár változására lehet számítani. Utóbbi jelentés adatlapja a napokban vált elérhetővé.
TovábbA Nemzetgazdasági Minisztérium a napokban közzétette a transzferárakra vonatkozó új jogszabály tervezetét, amely felváltja majd a jelenleg hatályos rendeletet. Háromszintű transzferár-nyilvántartás, gyakoribb adatbázisszűrés és nagyobb transzparencia lesz a változások eredménye.
TovábbMájus 15-én kihirdették azt a törvénymódosítást, amely beemeli a hazai jogba a vállalatcsoportokra vonatkozó kötelező országonkénti (CbC) jelentést. A magyarországi vállalatokat érintő legfontosabb kérdéseket és határidőket foglaljuk össze az alábbiakban; mikor kell egy magyar társaságnak CbC jelentést benyújtania, és az egyelőre különleges helyzetben lévő, az USA-ban végső anyavállalattal rendelkező társaságok mire számíthatnak az adatközlés kapcsán?
TovábbAz EU javítani kívánja az adózás átláthatóságát a közepes méretű vállalkozások többségénél. Az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága által közzétett tervezet jelentős mértékben módosítaná az EU számviteli irányelvben lefektetett 750 millió eurós összeghatárt, s 40 millió euróra csökkentené a multinacionális vállalatokra vonatkozó beszámolási küszöbértéket. Ezzel a közepes méretű cégeknek is sokkal részletesebb információkat kellene szolgáltatniuk.
TovábbA multinacionális vállalatoknak évente országonkénti jelentésekben (CbC Report) kell információt szolgáltatniuk főbb pénzügyi adataikról, valamennyi olyan adójogrendszer tekintetében, amelyben gazdasági tevékenységet folytatnak. 2017. március 10-én megjelent az a törvénytervezet, amelynek célja az országonkénti jelentésre vonatkozó automatikus információcsere-szabályok átültetése a hazai jogba.
Tovább