Szakértőink

Hegedüs Sándor Partner, adóüzletág-vezető

Hegedüs Sándor

Partner
Adóüzletág-vezető

Több mint tizenöt éves tapasztalattal rendelkezik adóellenőrzésben, magyar és nemzetközi adótanácsadásban, mely többek között magában foglalja adótanácsadói levelek, állásfoglalások elkészítését, adótervezést magyar és nemzetközi társaságok, cégcsoportok számára. Az RSM Hungary Zrt.-nél az adóüzletág teljes körű vezetését látja el. Részt vesz átvilágítások, adótanácsadói levelek, valamint transzferár dokumentációk elkészítésében, szakmai ellenőrzésében. Rendszeresen nyilatkozik a sajtó számára adószakmai kérdésekben. Véleményformáló szerepet vállal nemzetközi hálózatunkban is - alapító tagja az RSM International Adó Klubjának.

Telefon

Hegedüs Sándor bejegyzései

Járulékcsökkentés 2018

Nincs meglepetés a tegnap közzétett szociális hozzájárulási adóról szóló törvényjavaslatban, a munkáltató által fizetendő járulék 2018-ban 2,5 százalékkal 19,5 százalékra csökken majd.

Tovább

Országonkénti jelentés – új fejlemények

2018-tól már Magyarországon is háromszintű transzferár-nyilvántartás lesz használatban. Az első és második pillérre vonatkozó hazai szabályok nemrégiben jelentek meg, a harmadik pillér, az országonkénti jelentés terén pedig az értékhatár változására lehet számítani. Utóbbi jelentés adatlapja a napokban vált elérhetővé.

Tovább

Cégcsoportok figyelem, módosulnak a transzferárszabályok!

A Nemzetgazdasági Minisztérium a napokban közzétette a transzferárakra vonatkozó új jogszabály tervezetét, amely felváltja majd a jelenleg hatályos rendeletet. Háromszintű transzferár-nyilvántartás, gyakoribb adatbázisszűrés és nagyobb transzparencia lesz a változások eredménye.

Tovább

Újabb eszköz az adóelkerülés visszaszorítására – éles az országonkénti jelentés

Május 15-én kihirdették azt a törvénymódosítást, amely beemeli a hazai jogba a vállalatcsoportokra vonatkozó kötelező országonkénti (CbC) jelentést. A magyarországi vállalatokat érintő legfontosabb kérdéseket és határidőket foglaljuk össze az alábbiakban; mikor kell egy magyar társaságnak CbC jelentést benyújtania, és az egyelőre különleges helyzetben lévő, az USA-ban végső anyavállalattal rendelkező társaságok mire számíthatnak az adatközlés kapcsán?

Tovább

Így változik az SZJA- és a TAO-törvény

Az adócsomag az SZJA és a társasági adózás szabályait is több ponton módosítja. Kedvezően változik az albérletidíj-támogatás feltételrendszere, és módosul az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kedvezményezett lakáscélú felhasználása esetén alkalmazandó adókiegyenlítés metódusa is.

Tovább

Tavaszi adóváltozások, 2017- EKHO, KIVA, HIPA, ÁFA

A május elején a parlament elé benyújtott adócsomag változásai javarészt ismertek voltak előzetesen, számos területet köztük az EKHO, KATA, KIVA, HIPA és az áfa szabályokat és az adózás rendjéről szóló törvényt is érintik.

Tovább

Az EU bekeményít a közepes méretű vállalkozásoknál is

Az EU javítani kívánja az adózás átláthatóságát a közepes méretű vállalkozások többségénél. Az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága által közzétett tervezet jelentős mértékben módosítaná az EU számviteli irányelvben lefektetett 750 millió eurós összeghatárt, s 40 millió euróra csökkentené a multinacionális vállalatokra vonatkozó beszámolási küszöbértéket. Ezzel a közepes méretű cégeknek is sokkal részletesebb információkat kellene szolgáltatniuk.

Tovább

Bekerül a hazai jogba a BEPS-szabályok újabb eleme, a CbC-jelentés

A multinacionális vállalatoknak évente országonkénti jelentésekben (CbC Report) kell információt szolgáltatniuk főbb pénzügyi adataikról, valamennyi olyan adójogrendszer tekintetében, amelyben gazdasági tevékenységet folytatnak. 2017. március 10-én megjelent az a törvénytervezet, amelynek célja az országonkénti jelentésre vonatkozó automatikus információcsere-szabályok átültetése a hazai jogba.

Tovább

Magánszemélyek jövedelemadó-bevallása

A NAV idén bevezetett újdonságai között szerepel, hogy azoknak a magánszemélyeknek, akik nem kértek munkáltatói adóbevallást, vagy munkáltatójuk valamilyen okból ezt nem vállalta, az Adóhatóság automatikusan elkészíti SZJA-bevallási tervezetét. Az alábbi ábrán áttekinthetőek a bevallásokkal kapcsolatos határidők és tennivalók, kattintson a képre.

Tovább

Cafeteria szabályok 2017

Az Országgyűlés tavaszi és őszi ülésszakán elfogadott adótörvény-módosítások több ponton érdemben és alapvetően megváltoztatták a cafeteriarendszerek gerincét adó béren kívüli juttatások szabályait. A módosítások a vállalkozásokat a cafeteriarendszereik újragondolására késztethetik, az érvényes kereteket foglaljuk össze az alábbiakban.

Tovább

Adómentes albérleti támogatás – kinek, hogyan adható?

Az Szja törvény módosításai révén 2017. január 1-jétől már azok a munkavállalók is kaphatnak adómentes lakhatási támogatást (albérleti támogatást),akik akár többedmagukkal, akár egyedül a maguk, vagy a munkáltatójuk által bérelt albérletben élnek.

Tovább

Újabb év végi adóváltozások

Számos újdonságot és érdekességet tartogatott a 2016-os adócsomag, amelynek legutolsó részét az elmúlt héten fogadták el. A változások egyebek mellett érintik aTAO-t, a KIVÁ-t, a Szocho-t és az EHO-t is.

Tovább

KIVA - Mentőöv a KKV-knak?

Új elemként került be a legutóbbi adócsomag-tervezet részeként a KIVA kulcsának módosítása, amelyre már sokan vártunk. A nyári módosítások és a vállalati adónemeket és járulékterheket érintő őszi változások után ez a javaslat mentőövként újra előtérbe tolta a KIVA-t, mint a hazai kis- és középvállalkozások számára megoldást jelentő opciót.

Tovább

2017. évi járulékcsökkentés, minimálbér és társasági adó sarokszámok

A 2017. évi adótörvény-változások központi eleme a bérnövekedés lehetőségének kormányzati támogatása és a vállalati versenyképesség javítása. A foglalkoztatás költségeinek csökkentése a nemzetközi versenyben és a hazai mikrokörnyezetben is fontos tényező, kérdés mekkora arányban jelentkezik majd mindez az átlag és nettó bérekben és mekkora hatást gyakorol az inflációra.

Tovább

Egyszámjegyű egykulcsos társasági adó - Cui prodest?

Váratlan és egyben meglepő bejelentést tett a miniszterelnök, a társasági adókulcs 2017-től egykulcsos és egyben egyszámjegyű lesz. A következőkben röviden azt kívántuk összefoglalni, mely vállalkozásokra és egyéb szereplőkre milyen hatást gyakorolhat a 9 százalékos TAO kulcs. A címben idézett latin mondás szabad fordítása szerint: kinek fog ez kedvezni?

Tovább

A tervezett béremeléssel a járulékcsökkentés mellett is jól járna az államkassza is

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ambiciózus tervet jelentett be. 2017-ben a minimálbér összegét 15 százalékkal 127 650 forintra, míg a garantált bérminimum összegét 25 százalékkal 161 250 forintra emelné a kormány. Annak érdekében, hogy a vállalkozások által is megtapasztalt bérnyomás ne egyedüliként a társaságok terheit növelje 6 évre elhúzódó szociális hozzájárulási adó csökkentési tervet jelentett be. Ennek keretében jövőre 4 százalékponttal, a későbbi években pedig 2–2 százalékponttal mérséklődne a közteher mértéke.

Tovább

Személyi jövedelemadózást érintő változások

Az adótörvény-javaslat szövegében taláható néhány olyan rendelkezés is, amely újdonságnak számít a jelenlegi Szja szabályokhoz képest, a változások többsége pedig a hatályos törvényi rendelkezések kiegészítését, pontosítását jelenti.

Tovább

Járulékkulcsok változása 1996 – 2017

Hamarosan megismerhetjük a kormányzat jövő évi adójogszabályokra vonatkozó elképzeléseit. Az elmúlt hetekben eldőlni látszott az a kérdés, amit korábbi bejegyzésemben csak latolgattam, hogy melyik adónemet fogja érinteni a bérhez kapcsolódó adók, járulékok csökkentése. Az ismertté vált tervek alapján a szociális hozzájárulási adó csökkentésére lehet számítani.

Tovább

Járulék és adóék-csökkentés

Egy lehetséges, hét százalékpontos szociális hozzájárulási adó nettó jövedelemre gyakorolt hatását megvizsgáltuk egy korábbi bejegyzésben. Mindez persze csak egy megoldás a lehetséges alternatívák közül, a jogalkotó egyéb, a munkajövedelmekre rakodó adó és járulék tehercsökkentést is elhatározhat.

Tovább

Járulékcsökkentés, de mennyit is jelenthet a 7 százalék?

Varga Mihály augusztusi bejelentése óta nagyon sokan foglalkoznak a járulékcsökkentés kérdésével, annak lehetséges mértékével. Alábbiakban mi azt a példát mutatjuk be, hogy milyen nettó jövedelemváltozással járna, ha a szociális hozzájárulási adó mértékét csökkentenék 7 százalékponttal, és a munkáltatók nem változtatnának összterheiken, a járulékcsökkentést teljes mértékben átengednék a munkavállalóknak. Azaz a munkavállalók bruttó bére olyan mértékben emelkedne, hogy az összes munkáltatói bér és járulékteher megegyezzen a 2016. évi mértékkel.

Tovább

Cafeteria változások – hogyan tervezhetünk 2017-ben?

Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka elfogadta a személyi jövedelemadó (Szja) változásokat is magában foglaló, 2016. évi LXVI. törvényt, amely a cafeteria rendszerek gerincét adó béren kívüli juttatásokat is több ponton érdemben és alapvetően módosítja. A módosítások a vállalkozásokat a cafeteria rendszereik újragondolására késztetheti, ebben kíván segíteni bejegyzésünk.

Tovább

Számos Szja változás jön 2017-től

Megjelent a személyi jövedelemadót (Szja) érintő változásokat is magában foglaló, 2016. évi LXVI. törvény, amely a béren kívüli juttatásokon túl is több fontos módosítást léptet hatályba.

Tovább

Turizmusfejlesztési hozzájárulás – egy újabb különadó?

A Parlament Törvényalkotási Bizottsága 2016. június 3-án az Országgyűlés részére megküldte a kormánypárti törvényjavaslatokkal kiegészített, az adótörvények módosítására irányuló összegző módosító javaslatát, mely 2018. január 1-jétől bevezetné az ún. turizmusfejlesztési hozzájárulást.

Tovább

Vallja be söralátéten

Azon magánszemélyek, akik számára a munkáltatójuk nem vállalta az szja elkészítését, illetve akik az szja bevallásukat nem a NAV-val szeretnék elkészíttetni, két lehetőségük van.

Tovább

Csökkenő áfakulcsok sok kérdéssel!

A tegnap bejeltett áfacsökkentés sok fogyasztó és vállalkozás számára jelenthet pozitív változást, de közel sem mindenki számára. A bejelentés még csak a tervekre vonatkozott így a részletek ismerete nélkül szinte több a kérdés, mint a válasz. Ezekből próbáltam párat összegyűjteni:

Tovább

A SZÉP-káryta és az Erzsébet utalvány rendszer több eleme is ellentétes az uniós joggal

A Bizottság még 2015-ben kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított Magyarországgal szemben a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány használatára vonatkozó szabályozást illetően, amelyek kibocsátási feltételeit a Bizottság túlságosan megszorítónak tartotta. Álláspontja szerint Magyarország a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát korlátozta a szigorú szabályozással.

Tovább

Közeleg az idő!

Bevallási nyilatkozat 2016. január 1-től a magánszemélyeknek lehetőségük nyílik, hogy a 2015. évben megszerzett jövedelmeik bevallását - bizonyos feltételek esetén- úgynevezett bevallási nyilatkozat alapján a NAV készítse el.

Tovább

Erzsébet utalvány vs. Erzsébet Plusz Kártya

Amint arról már a korábbi blogomban írtam, a 2016. évi cafeteria nagy formai újdonsága, hogy az eddigi papír alapú ‒ az Étkezési, az Ajándék, az Iskolai, a Kultúra vagy a Sport ‒ Erzsébet-utalványok helyett az munkáltatók már elektronikus formában, az úgynevezett Erzsébet Plusz Kártyára feltöltött összegekkel is motiválhatják munkavállalóikat.

Tovább

Az Országgyűlés elfogadta a 2016. évi adótörvény csomagot

Korábbi hírleveinkben már tájékoztatást adtunk a 2016. január 1-től várható adótörvény változásokról.  Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága által parlamenti zárószavazásra terjesztett és elfogadott 2016. évi adócsomag-tervezetében az alábbi fontosabb módosítások vannak az október 13-án benyújtott javaslathoz képest.

Tovább

Számlázóprogramja van? Januártól adatexport lehetőséget kell biztosítania a NAV részére!

Eddig nem kapott komoly visszhangot azon 2015. február 3-án kihirdetett a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló NGM rendelet módosítás, ami 2016. január 1-ei hatálybalépéssel egy újabb funkcióval bővíti azon követelmények listáját, aminek az adózók által alkalmazott számlázóprogramoknak feltétlenül meg kell felelniük.

Tovább

Családi adókedvezmény

A korábbiakban többször vitatott, a családi adókedvezmény érvényesítése érdekében tavaly hozott rendelkezések módosítását kívánja egy kormánypárti képviselők által beterjesztett képviselői indítvány. 

Tovább

Airbnb: Kiadná lakását? Vizsgálhatja a NAV!

Egyre nő a kereslet a Budapesti albérletek után, mellyel egyidejűleg azok bérleti díjai is nagymértékben emelkednek. Ennek egyik oka, hogy a magánszemély lakástulajdonosok körében egyre elterjedtebb, hogy ingatlanjaikat a hosszú távra bérbeadás helyett néhány napra vagy hétre Magyarországra érkező turisták, vagy bulizni vágyó külföldi fiatalok részére adják ki.

Tovább

Fizetünk-e egy beteljesült álom után, avagy adózik-e az ötös lottó?

Nemcsak gyermekként, hanem felnőttként is lehetnek álmaink! Sok gyermek talán már megírta a levelét a Húsvéti nyuszinak, hogy mit szeretne kérni ajándéknak. A szülők, amikor belopóznak a gyerekszobába, hogy elolvassák a levelet, amelyet a csimota írt, esetleg diktált, gyakran elkeserednek, mivel nem biztos, hogy minden „meglepetésre” telik a családi költségvetésből. Manapság egyre többször hangzik fel a sóhaj és nemcsak szülő körében: Bárcsak ötösöm lenne a lottón! – Aztán ha valakinek kihúzzák a számait – jön a motoszkáló gondolat – vajon kell-e utána adót, járulékot fizetni?

Tovább

EVA adózási forma – kinek éri még meg?

Az eva legnagyobb előnye az egyszerűségében rejlik. Ezt a bevallási módot alkalmazva a vállalkozónak egyszerűsödik a nyilvántartási kötelezettsége és – a tevékenység sajátosságaitól függően – egyben adóterhelése is mérséklődhet. Az adózó az eva-val összefüggő adókötelezettségeinek teljesítése során elsősorban az eva-törvény rendelkezéseit köteles alkalmazni.

Tovább

EKHO-változások 2015

A 2015-ös év változásokat hozott az EKHO (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) bevételi értékhatáraiban.

Tovább

Vizsgaidőszak? Indul az EKAER szankcionálás!

Azok számára, aki az elmúlt időszakban az EKAER rendszerét kívánták megismerni netalántán alkalmazni, valószínűleg az egyetemista évek vizsgaidőszakai elevenedtek fel. A szigorlat előtti héten kiderül, hogy másik tankönyvből kell tanulni, majd az utolsó nap azt is megtudhatjuk, hogy amit eddig próbáltunk megtanulni, az csak részben igaz, hiszen megjelent egy újabb jegyzet, amely egyes kulcsfogalmakat és törvényszerűségeket új szemlélettel tárgyal és másnap ez alapján kell megfelelni!

Tovább

EKAER szám bejelentési kötelezettség nélkül – egy bizonytalansággal kevesebb!

Az EKAER bejelentési kötelezettség teljesítése során a hatályos szabályozás alapján nem lehet teljesen egyértelműen megállapítani, hogy kapcsolódik-e szankcionálás ahhoz, ha valaki EKAER számot kér arra a közúti fuvarozással járó árumozgásra, amely a szabályozás alapján mentesülne a bejelentési kötelezettség alól az EKAER rendszerben. Tovább az EKAER kalkulátorhoz »

Tovább

Az idő halad, a bizonytalanság viszont nem csökken az EKAER rendszerben

Igaz ugyan, hogy 2015. január 22-én 2015. március 1-ig elhalasztották az EKAER rendszer próbaüzemét, azóta azonban semmilyen információ nem került napvilágra az esetleges jogszabály módosításokat illetően, holott a nyitva álló mintegy negyven nap már több, mint a fele eltelt. Tovább az EKAER kalkulátorhoz »

Tovább

SZJA bevallás 2015

Ki és milyen esetekben választhatja az egyszerűsített szja bevallási formát? Bejegyzésemben összefoglaltam a fontosabb tudnivalókat!

Tovább

Az EKAER rendszer próbaüzem meghosszabbítása miatt még most mentesülni tud a kockázati biztosítékadási kötelezettség alól!

Ahogy azt már előző blogomban írtam, a kockázatos termékek közúti fuvarozással együtt járó EU más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzéshez, vagy egyéb célú behozatalához, illetve belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítéshez kapcsolódó biztosítékadási kötelezettség alóli mentesülés legegyszerűbb formája, ha a már 2 éve működő adózó szerepel a NAV által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban. Tovább az EKAER kalkulátorhoz »

Tovább

EKAER - Online konferencia

Nemcsak a raktárosoknak, logisztikusoknak és beszerzőknek jelenthet komoly fejfájást, hogy mit kezdjenek például egy másik EU tagállamból érkezett szállítmánnyal, ha annak indításáról előzetesen nem kaptak információt, így azt az EKAER-ben sem tudták bejelenteni.

Tovább

EKAER – keleten a helyzet változatlan?

Előző blogbejegyzésemben arra panaszkodtam, hogy az Országgyűlés által elfogadott a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/2141. számú törvényjavaslat csak pár módosítást tartalmaz.

Tovább

EKAER saga folytatódik!

2014.12.15-én az Országgyűlés elfogadta Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/2141. számú törvényjavaslatot. Az elfogadott módosítás EKAER vonatkozásában csak az eddig is ismert két módosítást tartalmazza:

Tovább

EKAER: Mától Ön is megírhatja észrevételeit

A kormány nem hagyott sok időt az online árukövetési rendszer kockázatos termékekről, illetve a szisztéma gyakorlati alkalmazásának részleteiről szóló szabályozás közvitájára, ahogy a bevezetésére sem. Tovább az EKAER kalkulátorhoz »

Tovább

Transzferár: Bővül a kapcsolt vállalkozások köre

Akik figyelemmel kísérték a 2015. évi adóváltozásokat, bizonyára nem új hír számukra, hogy a 2014. november 26-án kihirdetett törvénymódosítás 2015-től kiterjeszti a társasági adótörvény szerinti kapcsolt vállalkozás fogalmát.

Tovább

EKAER – Kérdezzen minket személyesen

Minden eddiginél rövidebb idő alatt kell az EKAER-re felkészülni a vállalkozásoknak és azok beszerzési, logisztikai és raktározási szervezeti egységeinek, mivel 2015. január 1-jétől egyrészt egymással, másrészt szerződéses partnereikkel is szoros együttműködésre lesz szükségük, hogy határidőben és szakszerűen tudják rögzíteni a termékmozgásokat az EKAER-ben.

Tovább

Az adótörvény három csapása a kereskedőkre

A kiskereskedelmi vállalkozások számára az elmúlt évek számos kellemetlen adózási meglepetéssel szolgáltak. Talán már a feledés homályába vész a kiskereskedelem teljes ágazatát érintő különadó, ami 2010 és 2012 között volt hatályban.

Tovább

Az automatikus információcserével kapcsolatban gyakran felmerült kérdésekről

Az Európai Unió honlapján tegnapelőtt jelent meg egy cikk az automatikus információcserével kapcsolatban gyakran felmerül kérdésekről. Tekintettel arra, hogy ez a jelenleg legfontosabb eszköz, ami globálisan hatást gyakorol majd a jövőbeni (és már a jelenlegi) adózási szabályokra és szokásokra, jelen blogban összefoglaltam a cikkben megjelent válaszokat.

Tovább

Kétgyermekesek figyelem! Most megtudhatják, mennyivel növekedik jövőre a jövedelmük!

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is számításokat végeztünk a tekintetben, miképpen alakulnak ugyanazon bruttó bérhez kapcsolódóan a nettó kifizetések. Jelenlegi számításaink apropóját az adta, hogy bejelentésre került a családi adóalap-kedvezmény mértékének megemelése a kétgyermekesek esetében. Mivel jelenleg még csak ez a változás ismert, az alábbiakban csak a kétgyermekesek jövedelmi viszonyaival foglalkozunk.

Tovább

Júliustól 3 régióban csökken, vagy megszűnik a fejlesztési adókedvezmény

Az Európai Bizottság által a 2014-2020 közötti időszakra jóváhagyott iránymutatásai alapján csökken, illetve megszűnik a fejlesztési adókedvezmény, valamint az  állami támogatás igénybevételének lehetősége bizonyos régiókban. Egyúttal a fejlesztési adókedvezmény szabályainak további módosítására is fel kell készülni egy képviselői önálló indítvány miatt.

Tovább

Jelentősebb változások július 1-től a környezetvédelmi termékdíj kapcsán

Termékdíjraktár 2014. július 1-től a termékdíj törvénylehetőséget ad termékdíjraktári engedélyek beszerzésére. A termékdíjraktár egy olyan, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) engedélyével üzemeltetett belföldi ingatlan, ahol a jogszabályban és a kapcsolódó kormányrendeletben leírt feltételek szerint környezetvédelmi termékdíjköteles termék előállítható, feldolgozható, újbóli felhasználásra előkészíthető, kezelhető és tárolható. Ennek megfelelően megkülönböztetünk ipari és kereskedelmi termékdíjraktárat. A kereskedelmi termékdíjraktárat kizárólag a termékdíjköteles termékek kezelésére, állagmegóvására lehet használni. Érdemes tehát a társaságoknak a partnereikkel egyeztetni, hogy alkalmaznak-e termékdíjraktárat, kihasználva az ebben a lehetőségben rejlő előnyöket.

Tovább

Janus-arcot mutatnak a tavalyi 1+1 százalékos felajánlások

Finiséhez közeledik a személyi jövedelemadó bevallások (szja bevallások) beadása. Az elmúlt évek tapasztalatai is igazolják, hogy hazánk a last minute bevallások országa, így érdekes lehet még a személyi jövedelemadó 1+1 százalékának felajánlásának lehetőségéről megemlékezni.

Tovább

Módosítható-e a cafeteria-rendszer év közben?

Idén már többször foglalkoztunk az adómentes juttatások aktuális slágerével, a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy a korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás kérdéseivel. Április 3-a óta a juttatás részletszabályai is ismertté váltak, azaz eldördült a startpisztoly. Immár a munkavállalók és munkáltatók alkuján múlik, hogy hol kerül bevezetésre a lakáshitel-támogatás kedvező juttatása.

Tovább

Kölcsönügyletek transzferár-kockázatai

Egy másik gyakran előforduló hiba az összehasonlító adatok körének nem körültekintő megválasztása. Két kölcsönügylet összehasonlításakor ugyanis nem elegendő pusztán a kamatlábak összevetése. A kölcsönök devizanemének és futamidejének vizsgálata mellett éppoly fontos a finanszírozási cél, a finanszírozási kockázat, a forrásköltség (ehhez kapcsolódóan a földrajzi elhelyezkedés),valamint a biztosítéki háttér elemzése is, mivel ezek mind közvetlenül befolyásolhatják a kamatláb árazásának módját, és így magát az összehasonlíthatóságot is.

Tovább

Az ingó- és ingatlanértékesítések szja-vonzatai

Legújabb szja kalkulátorunkkal ki is számolhatja, hogy mennyi adót kell fizetni ezen adás-vételek után!» Ahhoz, hogy ki tudjuk számolni a fizetendő adónkat, fontos már az elején megkülönböztetni két hasonló, de mégis eltérő fogalmat.

Tovább

Transzferár: előzetes ármegállapítási eljárás

Az előzetes ármegállapítási eljárás, angol nevén advance pricing arrangement (ismertebb nevén „APA”) 2007. január 1-je óta kérhető Magyarországon. Az eljárás lényege, hogy az adózó az adóhatóságtól kéri egy bizonyos, kapcsolt féllel (felekkel) kötött szerződés árazásának megvizsgálását, illetőleg megerősítését. Amennyiben az adóhatóság megfelelőnek tartja a bemutatott tények és körülmények alapján az ügylet árazását, úgy határozatban állapítja meg a szokásos piaci árat.

Tovább

Transzferár-dokumentáció: Költségátterhelés felosztási kulcs alátámasztásával

A transzferár-nyilvántartásra vonatkozó szabályokat tartalmazó 22/2009. (X. 16.) PM-rendelet (továbbiakban: rendelet) 2012. január 1-jei módosítása mentesítette a nem főtevékenység keretén belül nyújtott szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás részére változatlan összegben történő átterhelését a dokumentálási kötelezettség alól.

Tovább

Adóbevallás söralátéten

Azon magánszemélyek, akik számára a munkáltató nem vállalta a személyi jövedelemadó bevallás (szja bevallás) elkészítését, illetve akik a szja bevallásukat nem az adóhatósággal szeretnék elkészíttetni, két lehetőségük van.

Tovább

Nem megfelelő transzferár alkalmazása

A piaci áraktól eltérő transzferárak következtében a társaságnál adóhiány vagy adótöbblet keletkezhet, amely a társasági adó (tao) mellett még további adónemeket is érinthet, ugyanis az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) alapján a szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket tartalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni.

Tovább

Adómentes védelem

Bár már közelít az idei influenzajárvány, de még időszerű lehet, mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára a felkészülés.

Tovább

50 millió Ft alatti ügyletek és az adóalap-korrekció

A módosítások egyik jelentős köre az előző bejegyzéseimben vizsgált transzferár-nyilvántartáskészítési kötelezettséget érintik, ugyanis a rendelet júniusban elfogadott módosításai a vállalkozások adminisztrációs terheinek további csökkentését célozták meg.

Tovább

Személyi jövedelemadó bevallás - Ki készítse el bevallásunkat?

Az év elején ismét választ kell adnunk pár kérdésre a személyi jövedelemadó-bevallásunkhoz kapcsolódóan. Ennek során elsőként azt kell eldöntenünk, hogy mi magunk szeretnénk-e elkészíteni a bevallásunkat, vagy a jogszabály által felkínált munkáltatói, vagy adóhatósági segítséggel szeretnénk élni.

Tovább

Változások a környezetvédelmi termékdíj kapcsán

Bár a kormány 2013-ban év közben is számos alkalommal módosította a Környezetvédelmi Termékdíjról szóló törvényt érintő szabályokat, az Országgyűlés az adótörvényeket módosító csomag részeként további jelentős változtatásokat vezetett be e jogszabállyal kapcsolatban is.

Tovább

Áfa szabályok 2014

Ahogyan az már az októberben beterjesztett javaslatból látszott, áfa-szabályok terén nem hoz forradalmi változtatásokat a november 18-án megszavazott, a mai napon kihirdetett 2014-es adócsomag. Inkább több kisebb horderejű módosításra kerül sor. Ezek közé tartozik például a gabonaszektort érintő fordított adózás határidejének a kiterjesztése, illetve a sertéshús értékesítéséhez kapcsolódó kedvezményes áfakulcs vagy az adóalap utólagos csökkentésére vonatkozó szabálymódosítás.

Tovább

A húsáfa margójára, avagy mit kóstál a sertéskaraj?

Az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottság beterjesztette módosító javaslatait az októberben benyújtott adócsomaghoz kapcsolódóan. Ennek talán legnagyobb horderejű eleme az élő és félsertés áfájának 5 százalékra történő csökkentése az eddigi 27 százalékról.

Tovább

Transzferár-nyilvántartás és társaságiadó-bevallás

Mint a társaságiadó-bevallásról készített bejegyzésemben már jeleztem, az 1229-es bevallás főlapján jelölni kell, ha az adott társaság a transzferár-dokumentáció készítési kötelezettségének közös nyilvántartás írásával kíván eleget tenni.

Tovább

Szja-bevallás: hét tipp a sikeres kitöltéshez

Minden évben újabb és újabb változásokkal találkozhatnak a bevallás kitöltői, illetve sokszor az okoz bizonytalanságot, hogy többen a 2013. évi hatályos szabályokat keresik az előző évre vonatkozó bevallás kitöltése során.

Tovább

Társaságiadó-bevallás: leggyakoribb típushibák

A legtöbb ember számára a diákként átélt zsúfolt és megerőltető vizsgaidőszakok már-már a nosztalgikus múlt jótékony homályába vesznek. Nem is emlékeznek az egyre fokozódó feszültségre, a tanulással töltött éjszakák sorára. Van azonban egy népes tábor, amelynek tagjai felnőtt korukban évről-évre újraélik ezeket az izgalmakat. Ők azok, akik a könyvelői és adótanácsadói hivatást választották.

Tovább

A magyar kkv-kat vonzhatják a szabad vállalkozási zónák

Míg korábban elsősorban a több milliárdos, multinacionális nagyberuházásokat segítette a kormány adókedvezményekkel, addig a szabad vállalkozási zónákban az idéntől kínált új kedvezménycsomagból már a magyar kis- és középvállalkozások tömegei is profitálhatnak. A kedvezmények által ösztönzött munkaerő-intenzív beruházások ráadásul nagy tömegű szakképzetlen munkaerőt szívhatnak fel a hátrányos helyzetű régiókban.

Tovább

Transzferár - dokumentálandó ügyletek

Főszabályként kijelenthető, hogy a vállalkozásnak minden kapcsolt ügyletről szükséges nyilvántartást készíteni, ám többek között az alábbi esetekben mentesül a transzferár-nyilvántartás készítésének kötelezettsége alól:

Tovább

Közös transzferár-nyilvántartás

Ezzel meghonosodott a multinacionális vállalatcsoportok által már korábban is alkalmazott gyakorlat. E forma választása esetén a transzferár-nyilvántartás egy fődokumentációból és országonkénti specifikus részből áll.

Tovább

Transzferár-dokumentáció: összevont nyilvántartás

Az összevonás akkor végezhető el, ha a kapcsolt szerződések tárgya azonos, és a szerződési feltételek előre rögzítettek és megegyeznek, vagy a köztük lévő eltérések nem jelentősek. Például össze lehet vonni két beszerzési szerződést, ha azok feltételeikben hasonlóak (pl. a különbség csak a beszerzési országban van).

Tovább

Transzferár és szokásos piaci ár

A transzferárazással kapcsolatban a két leggyakrabban előforduló fogalom a transzferár és a szokásos piaci ár. Így először azt vizsgáljuk, hogy mit is értünk e két fogalom alatt.

Tovább

Cafeteria 2013: minden, amit tudni érdemes

Az idén növekszik a béren kívüli juttatások adóterhelése, de több juttatás esetében is pozitívan változnak a feltételek. Összegyűjtöttük a béren kívüli juttatásokat és az egyes meghatározott juttatásokat érintő legfontosabb adóváltozásokat.

Tovább

Álljunk meg egy szóra: érdekes kifejezés az áfatörvényben

Az általános forgalmi adóról szóló törvény most elfogadott változásai alapján többek között a különbözet szerint adózást választóknak is a számlájukon fel kell tüntetni a törvényben pontosan meghatározott szöveget az adózás módjáról. A jogalkotó ezt nyomatékosítandó az elvárt szöveget idézőjelek közé tette. Szerencsétlen módon azonban a régiségkereskedők esetében a törvény ezt a szöveget tartalmazza: „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régisek”.

Tovább

Túl szépnek tűnt: adóváltozások a táncparketten

Az elmúlt hónap bőven hozott izgalmakat a vállalkozások számára. A gazdálkodók arra próbáltak választ kapni, hogy az előttük zajló táncparketten a jogalkotó merre lép és az mit fog jelenteni számukra. Lefagyott a hangulat a nézőtéren, amikor a két csomag együttes hatását lefordították saját vállalkozásuk nyelvére. Némileg fellélegeztek, amikor az egyik hírportál közölte, hogy az iparűzési adó és cafeteria-változások mégsem lépnek életbe. Aztán múlt hét végén az Országgyűlés elé kerültek a két csomagot a jogszabályok nyelvére lefordító javaslatok. A hangulat ismét nem lett fényes, de talán kevéssé borús, mint a kezdetekkor. Az előadásnak még nincs vége, de már most több figurát sikerült bemutatni. A kérdés csak az, hogy a készülő műsorszám rumba, keringő vagy éppen csárdás.

Tovább

Járulékplafon: idén még érdemes élni vele

Megszűnhet jövőre a nyugdíjjárulék-plafon: az intézkedés része a 2013-ban – a kormányzati számítások szerint – mintegy 400 milliárd Ft-os összértéket elérő kiigazításnak. Mindez még nem került be a múlt pénteken az Országgyűlésnek beterjesztett, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatba, azonban ez a rendelkezés várhatóan módosító indítványként hamarosan meg fog jelenni. Az, hogy a járulékplafon törlése pontosan mennyit hoz az állam konyhájára, egyelőre azonban a jövő zenéje. Az viszont nagyon is jelenvaló kérdés, miképpen érdemes időzíteni és elszámolni e feltételek között a magasabb jövedelmeket.

Tovább

Kérdés a kisvállalati adóhoz: nagyobb teherrel lehet jövedelemhez jutni a kivás cégekből?

A múlt héten fogadta el az Országgyűlés a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényt, amelyeket a Magyar Közlönyben ugyan még nem hirdettek ki, ám az új passzusok az érdeklődők számára máris kérdéseket vetnek fel. Ez annyiból nem is lenne meglepő, hogy minden jogszabály-módosítás vagy új rendelkezés kérdéseket generál, ám ezúttal ennél többről van szó:  a kisvállalati adót választani kívánók a szabályozás áttanulmányozása során döntésüket ellehetetlenítő, húsbavágó bizonytalansággal találkoznak.

Tovább

Kíváncsi jövő évi nettó bérére? Mi már kiszámoltuk!

A tavalyi évhez hasonlóan idén is számításokat végeztünk a tekintetben, miképpen alakulnak ugyanazon bruttó bérhez kapcsolódóan a nettó kifizetések. Az egyik fontos tanulság: a havi 202 000 Ft-os bruttó bér feletti \"régióban\"  javulni fog a nettó jövedelem aránya.

Tovább

Áfalevonás: védi az adóalanyokat az Európai Bíróság

Az Európai Bíróság ma hasonló ítéletet hozott, mint a korábbi nagy vihart kavaró Mahagében (C-80/11),ill. Dávid-ügyben (C-142/11). A tanulság: az áfa levonása nem tagadható meg az alvállalkozónál feltárt szabálytalanságok miatt, a bizonyítási teher nem hárítható át az adóalanyra. Utóbbi irányvonalat erősíti meg egy másik magyar ügyben szintén ma született döntés is.

Tovább

Népszerűbbé válhat az iskolakezdési támogatás és a babakötvény

Az Országgyűlés által nemrég elfogadott, 2013. január 1-jétől hatályba lépő szabályozás szerint az iskolakezdési támogatás ezen túl csak utalvány formában lesz adható. Az igénybevétel határideje azonban kitolódik: a támogatást a tanév első napját megelőző 60. naptól (tehát általában július elejétől) a kibocsátás évének utolsó napjáig lehet majd igénybe venni tankönyv, taneszköz és ruházat vásárlására. A támogatás igényléséhez a munkavállalónak elegendő lesz csupán nyilatkoznia munkáltatója felé a gyermek tanulói jogviszonyáról és arról, hogy jogosult a családi pótlék igénybevételére.

Tovább

Óvatosan a kisadózókkal: hátránya is lesz a tételes tehernek

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnap, 2012. július 10-én beterjesztette az Országgyűlésnek az úgynevezett kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvényjavaslatot. Ennek keretében megismerhettük a részleteket, vagyis azt, hogy kik és mi módon választhatják e kedvező adózási módot. Itt fontos a vállalkozás működési formájára (egyéni vállalkozó, egyéni cég, bt., kkt.),illetve a maximális bevételre (6 millió Ft) utalni.

Tovább

Munkavédelmi akcióterv: az ördög a részletekben rejlik

Minden olyan lépést üdvözölni kell, amely a foglalkoztatás bővítését szolgálja, ám fontos kiemelni, hogy a miniszterelnök által hétfőn bejelentett, úgynevezett munkavédelmi akciótervről egyfelől a részletek ismerete nélkül nehéz megalapozott véleményt mondani, másfelől az abban szereplő elemek egy része akár visszaélések melegágyává is válhat.

Tovább

Nem tagadható meg az áfalevonási jog az alvállalkozó által elkövetett szabálytalanságok miatt

Az Európai Bíróság a mai napon újabb ítéletet hirdetett két magyar vonatkozású ügyben. A magyar adóhatóság régóta követett gyakorlata, hogy az adólevonási jog gyakorlásának engedélyezéséhez a beszállítónál is vizsgálja az ügyletet. Ha a beszállító valamilyen szabálytalanságot követett el (pl. nem fizette meg az értékesítés után az áfát, nem adott be adóbevallást vagy nem rendelkezett bejelentett szakképzett személyzettel a teljesítés időszakában),akkor az adólevonási jogot a magyar adóhatóság arra való hivatkozással tagadta meg, hogy az ügylet nem teljesülhetett a számlán feltüntetett módon, következésképpen a számla fiktív.

Tovább

Árfolyamnyereség: külön-külön adóznak az ügyletek

Érdekes kettőség figyelhető meg a különböző befektetéseken, értékpapírokon elért nyereség adózásában: van, ahol csak az éven belüli összesített nettó nyereség után kell leróni az adót, máshol pedig minden egyes nyereséges ügylet után, függetlenül a veszteséges tranzakciók számától és összegétől.

Tovább

Nyáron már fordítottan adózhatunk egyes agrártermékek után

Fordított áfafizetés lép életbe egy hónapon belül az agrártermékek egy részénél. Ezzel tovább bővül azon tevékenységek és ágazatok köre, ahol ez az adófizetési megoldás alkalmazandó. Emlékezetes: elsőként az építőiparban vezette be a jogalkotó a fordított áfafizetést.

Tovább

Áfaanalitika: félmillió Ft-tól kötelező lesz

Félmillió Ft-ot elérő vagy meghaladó adótételeknél kötelező lesz a részletes áfabevallás, más néven az áfaanalitika benyújtása jövő év elejétől. Az új dokumentációs kötelezettség lényege: az áfa bevallására kötelezett adózók részletesen nyilatkoznak minden olyan belföldi termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás kapcsán kibocsátott és/vagy befogadott számláról, amellyel összefüggésben legalább félmillió Ft-os áfafizetési kötelezettségük keletkezik, vagy amely után ilyen mértékű adólevonási jogot gyakorolnak.

Tovább

Visszaszámlálás: adóbevallási határidők a láthatáron

Társasági adó, iparűzési adó, innovációs járulék, az energiaellátók különadója, a szakképzési hozzájárulás különbözete, hitelintézeti járadék, a korábban kettős könyvvitelt választó eva-alanyok egyszerűsített vállalkozási adóról szóló bevallása. Önmagában is szép kis felsorolás. Márpedig május 31-ig ezekről a közterhekről kötelesek bevallást benyújtani a magyarországi vállalkozások a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV).

Tovább

Telefon- és tranzakciós adó: nem minősül áfának

A tegnap beterjesztett konvergenciaprogram és a kormányzat által Széll Kálmán Terv 2.0 alatt jegyzett konszolidációs terv immár nyilvánossá tette a korábban még csak kiszivárogtatásokból ismert adóterveket. A két legfontosabb, illetve legnagyobb horderejű új adónem az úgynevezett pénzügyi tranzakciós illeték, valamint a távközlési szolgáltatási adó. Mindkét adónem ismertté válása során felmerült a kérdés, hogy nem tekinthetők-e újabb általános forgalmi jellegű adóknak.

Tovább

Ami a nyitánykor még megy, az a végszókor már késő lehet – 2. felvonás

A 2010-es évben a nyereséges vállalkozások körében a színháztámogatáshoz kapcsolódó adókedvezmény gyorsan nagy népszerűségre tett szert. Ehhez nemcsak a támogatás összegét meghaladó adókedvezmény, hanem a szükséges eljárások egyszerűsége is hozzájárult. Ahhoz azonban, hogy élni tudjunk vele, idejében szükséges lépéseket tenni.

Tovább

Bérkompenzáción túl… Számolja ki a bérét kalkulátorunkkal!

Tovább a bérkalkulátorhoz » A bérkompenzáció életbe lépésével véget ért az a korábbi rendszer, amelyben a versenyszférában tevékenykedő vállalatok vezetői saját maguk dönthették el, hogy kívánják-e emelni az alkalmazottak fizetését, s ha igen, mekkora mértékben. Bár a bérkompenzáció elméletileg szintén meghagyja a döntés lehetőségét a vállalatnál, hiszen a béremelés a munkáltató döntésén múlik, azonban a cégek a jogszabály szerint meghatározott munkavállalóik legalább kétharmadánál köteles volt végrehajtani a kompenzációt egyes hátrányos szankciók elkerülése érdekében. A bérkompenzáció szabályairól bővebben korábbi bejegyzésünkben olvashat: http://blog.rsm.hu/2012/03/enyhebb-szankciok-a-berkompenzacios-szabalyokban/

Tovább

Nyáron már fordítottan adózhatnak egyes agrártermékek után?

Társadalmi vitára bocsátotta az egyes mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó fordított adózásról szóló szabályok tervezetét múlt héten a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kormány.hu oldalon található tervezet szerint a mezőgazdasági termékek meghatározott körére vonatkozó fordított adózást 2012. június 1-től vezetnék be.

Tovább

Középpontba kerülhet az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program

Idén az adóváltozások miatt a cégek figyelmének középpontjába kerülhet egy egyébként évek óta létező lehetőség, az úgynevezett munkavállalói értékpapír-juttatási program. Mivel a kollégák motiválására széles körben alkalmazott cafeteria adóterhelése növekedett, kellően nagy „csomag” esetén az értékpapír-juttatás már költségkímélőbb és hatékonyabb eszköz lehet, még akkor is, ha figyelembe vesszük a program elindításával járó kiadásokat. A 2003-ban bevezetett részvénypapír-programmal a törvényhozók egy kedvező adózású csomagot dolgoztak ki, ugyanis az ilyen program keretében megszerzett részesedések az általános szabályoknál lényegesen kedvezőbben adóznak.

Tovább

Transzferár-nyilvántartás: csökkenő adminisztratív terhek, súlyosbodó szankciók

RSM DTM Transzferár-dokumentáció sorozat - minden, amit a transzferár-nyilvántartásról tudni kell » A vállalatcsoporton belüli ügyletek dokumentálása jelentős költségeket jelent a kisvállalkozásnak nem minősülő cégek számára. Pozitívum, hogy 2012-től (illetve már a 2011. adóévi nyilvántartási kötelezettségre alkalmazhatóan) bővült azoknak az eseteknek a köre, amikor az adózók mentesülnek a transzferár-nyilvántartás készítésének kötelezettsége alól.

Tovább

Az adóhatóság 2012-re vonatkozó ellenőrzési irányelvei

Jogszabályi kötelezettsége alapján az állami adóhatóság ismételten közzétette az ellenőrzési feladatainak végrehajtásához meghatározott főbb ellenőrzési irányokat. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, mire is lehet számítani 2012-ben, kiknek érdemes felkészülniük egy adóhatósági vizsgálatra.

Tovább

Szív küldi szívnek NGM-rendelet

Valentin-napon hirdették ki azt az NGM-rendeletet, amely a kiemelt adózók körének kijelöléséről, valamint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körének megállapításáról szól. A rendelet február 15-én hatályba is lépett.

Tovább

Rövidített áfa-visszaigénylés: vigyázat, szankciók!

Ahogyan azt korábbi Áfa változások 2012. című hírlevelünkben és blogbejegyzésünkben – Kiszámíthatatlanul változtatták meg az adójogszabályokat - is  jeleztük, 2012. február 1-től jelentősen megváltoztak az adózás rendjéről szóló törvénynek az áfa-visszaigénylésre vonatkozó előírásai, így főszabály szerint a cégeknek 75 napig kell várniuk arra, hogy az adóhatóságtól megkapják a visszaigényelt áfa összegét. Bizonyos feltételek mellett azonban továbbra is életben marad a korábbi 30, illetve 45 napos határidő, ám az ehhez szükséges feltételek fennállásáról az adózónak nyilatkoznia kell a bevallásban. Aki valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, az szigorú szankciókkal számolhat, ezért érdemes körültekintően eljárni. 

Tovább

Változó áfaszabály: útnyilvántartások reneszánsza

Jó hír a tartós bérlettel foglalkozó vállalkozások számára, hogy január 1-je óta a személygépkocsik bérbevétele utáni áfa levonható. Az új rendelkezés piacbővülést hozhat a cégek számára, de a bérbevevők is jól járnak, hiszen a számukra ez költségcsökkenést jelenthet. A változtatásnak ugyanakkor hátrányai is vannak, így a cégek adminisztrációs terhe jelentősen emelkedhet, visszatérhet például a régi jó útnyilvántartás.

Tovább

Górcső alatt a bérkompenzáció II.

2012. január elsejével hatályba lépett a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló, 2011. december 22‐én kihirdetett kormányrendelet. Előző bejegyzésünkben az alapvető szabályokat mutattuk be, jelen írásunkban a gyakorlati tudnivalókról tájékoztatunk.

Tovább

Górcső alatt a bérkompenzáció I.

2012. január elsejével hatályba lépett a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló, 2011. december 22‐én kihirdetett kormányrendelet. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Tovább

Transzferár-nyilvántartás: változó szabályok

RSM DTM Transzferár-dokumentáció sorozat - minden, amit a transzferár-nyilvántartásról tudni kell » Idén január 1-jével számos ponton módosultak a transzferár-nyilvántartásra vonatkozó szabályok. Általánosságban elmondható, hogy a transzferár-nyilvántartási kötelezettség teljesítése sok tekintetben kisebb terhet fog róni az adózókra, ugyanakkor az ezzel összefüggő szabályok megsértése esetén súlyosabb szankciókra kell számítani a jövőben.

Tovább

Változó társasági adózás

Elhatárolt veszteség, spekulatív ingatlanügyletek, adókedvezmények – jelentősen módosulnak a társasági adózás szabályai január 1-jétől. Összeszedtük a legfontosabb változásokat.

Tovább

Cafeteria 2012: kész a végleges szabályozás!

Összeállt a jövő évi cafeteria-szabályozás, az Országgyűlés a napokban elfogadta ugyanis az egyes adótörvények és összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Összefoglaltuk a változásokat.

Tovább

Szja-változások, 2012

Jelentős változásokat hoz a 2012-es év a személyi jövedelemadózás rendszerében (is). Ugyan még egy hónap hátra van az évből, ám az Országgyűlés már a múlt héten megszavazta a módosításokat, így pontosan tudható, mi változik. Összeszedtük a legfontosabb módosításokat.

Tovább

Játékadó: változó szabályok

2011. november 1-jével jelentősen emelkedik a pénznyerő automaták után fizetendő játékadó mértéke: az eddigi 100 000 Ft-ról 500 000 forintra, elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén pedig havi 120 000 Ft-ról 700 000 Ft-ra.

Tovább

Kiterjesztik a „chipsadót”!

Most már biztos: kiterjeszti a népegészségügyi termékdíjat (közkeletű nevén: a „chipsadót”) a kormány. A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn benyújtotta ugyanis azt a törvényjavaslatot, amely alapján – amennyiben persze az Országgyűlés is rábólint – a termékdíjat a jövőben az ízesített sörök és az alkoholos frissítők után is fizetni kell. Egy termékkört kivéve emelkednek az adómértékek is. Jó hír viszont, hogy a kávét – a korábbi tervekkel ellentétben – mégsem terheli majd a népegészségügyi termékadó.

Tovább

Látványcsapatsport-támogatás: nem csak a támogatóknak, az egyesületeknek is jó lesz odafigyelni!

A látvány-csapatsportok támogatása ma már nem csupán a társadalmi felelősségvállalás, vagy éppen a presztízsnövelés szempontjából lehet fontos a vállalatok számára. A labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, valamint a jégkorong támogatásában komoly adómegtakarítási potenciál is rejlik. Összeszedtük, amit a látványcsapatsport-támogatásról tudni kell.

Tovább

Emelkedő jövedéki adó: íme a részletek!

November 1-jével lép életbe a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló törvény módosítása. A hírről ugyan széles körben beszámolt a média, ám a részletek kevésbé ismertek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Tovább

Átmeneti adóteher: amit nem tudunk…

Átmeneti adóterhet vetne ki a bruttó 202 000 Ft felett keresőkre a kormány – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap este ismertetett terveiből.  A cél az lenne, hogy az adójóváírás és a szuperbruttó kivezetése miatt rosszabbul járó munkavállalókat az új közteherből befolyó forrással kompenzálják. A részletek egyelőre nem ismertek. Szakértőnk körbejárta a témát, és megfogalmazta a legfontosabb, mindenképpen tisztázásra szoruló kérdéseket.

Tovább

Új társasági forma kifejezetten ingatlanbefektetésekre

A közelmúltban lépett hatályba a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról (SZIT) szóló törvény, amely a külföldön már elterjedt ingatlanbefektetési társaságok (real estate investment trust – REIT) meghonosításával egy új befektetési eszközt vezet be a magyar piacra. A SZIT, mint új befektetési forma, azoknak a társaságoknak és magánszemélyeknek lehet érdekes, amelyek/akik szívesen fektetnek ingatlanba, és befektetéseik adózását optimalizálni szeretnék. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Tovább

Mától fizetjük a chipsadót!

Chips, csokoládé, fagylalt – mától drágábban juthatunk hozzá napi betevő nasinkhoz, életbe lépett ugyanis a népegészségügyi termékadóról szóló törvény. A lakosság által csak „chipsadóként” becézett közteher kiszerelés függvényében pár tíz-néhány száz forintos többletkiadást jelent egységenként. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az új jogszabályról.

Tovább

Ingatlan-adókötelezettség: határidő!

Már csak két napjuk maradt az ingatlannal rendelkező társaságoknak az augusztus 31-ével lejáró határidőig, hogy megállapítsák és bejelentsék az adóhatóságnak ebbéli minőségüket! A feladat, azaz annak megállapítása, hogy egyáltalán mely társaság minősül ingatlannal rendelkező társaságnak, és kell ebből fakadóan adatot szolgáltatnia, nem egyszerű. Jelen bejegyzésemben összeszedtem a legfontosabb tudnivalókat.

Tovább

Társaságiadó-bevallás - vizsga minden évben!

Ki örül a legjobban a nyár kezdetének? A válasz akár egyszerű is lehet: diák és tanár egyaránt. Persze van egy másik kör is, amely hihetetlen megkönnyebbüléssel ébred június 1-jén reggel, ha az előző napi vizsgán átment. De kik is vizsgáznak május 31-én?

Tovább

Szja-bevallás: amire figyelni érdemes!

Ha azt a kérdést tennénk fel, hogy kinek mi jut eszébe a májusról úgy általában, válaszként a legtöbb esetben valószínűleg a szerelmet kapnánk. Nem állok azonban távol a valóságtól, ha úgy vélem, hogy dobogós helyet érne el a személyijövedelemadó-bevallás is.

Tovább

Tényleg olyan szép a SZÉP?

Húsvét közeledtével lassan az amúgy leterhelt, de egyébként a „ki korán kel aranyat lel” hozzáállással nem megáldott sorstársak is elkezdenek azon gondolkodni, hogy hol töltsék nyári szabadságukat, illetve hogy azt milyen forrásból biztosítsák. Ha nem is a nyuszitól, de a kormány április 12-én kihirdetett rendeletétől új impulzust kaphattak mind a munkáltatók , mind  a munkavállalók. A sokáig csak találgatásokkal kísért Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP) kibocsátásának és felhasználásának szabályairól alkotott ugyanis jogszabályt a kormány.

Tovább

Még egyszer a családi adókedvezményről!

A családi adókedvezménnyel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról szóló bejegyzésünk rendkívüli érdeklődést váltott ki Önökből. Soha nem látott számú hozzászólás érkezett az anyaghoz. Amit ezúton is még egyszer köszönünk Önöknek. Úgy véljük, a hozzászólások, illetve az azokra általunk adott válaszok is rendkívül hasznos tartalommal bírnak, ezért szerkesztett formában, bejegyzésként újraközöljük őket. A keresést segítendő kulcsszavak mentén rendeztük a hozzászólásokat. Reméljük, ezzel további segítséget tudunk Önöknek nyújtani a családi adókedvezmény bonyolult kérdéskörének megértéséhez!

Tovább

Öngondoskodási arzenál - kinek mi való?

Az elmúlt hetek nyugdíj-átalakítás körüli vitái világossá tették: az öngondoskodás nem megkerülhető, ha nem kívánunk nyugdíjas éveinkben jelentős életszínvonal-eséssel szembenézni. A hosszú távú megtakarítási formák közötti választás azonban legalább olyan dilemmák elé állítja a fogyasztót, mint amikor autót választ: mindegyik modellnek megvannak a vonzó és hátrányos oldalai!

Tovább

Ami a nyitánykor még megy, az a végszókor már késő lehet!

A tavalyi évben a nyereséges vállalkozások körében a színháztámogatáshoz kapcsolódó adókedvezmény gyorsan nagy népszerűségre tett szert. Ehhez nemcsak a támogatás összegét meghaladó adókedvezmény, hanem a szükséges eljárások egyszerűsége is hozzájárult. Ahhoz azonban, hogy élni tudjunk vele, idejében szükséges lépéseket tenni.

Tovább

Adóelőleg-nyilatkozat: nagy a tét!

A január fontos időszak a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt, hiszen jellemzően ekkor nyilatkoznak a munkavállalók az adóelőleg megállapításánál figyelembe vehető körülményekről. Az idén ugyanakkor a változások miatt hatványozottan fontos az odafigyelés!

Tovább

Cafeteria 2011

Már csak néhány hét van a 2011. évi adótörvények életbe lépéséig, a munkaadóknak meg kell kezdeniük a jövő évi munkavállalói ösztönző rendszerek tervezését. Az eddig 25 százalékos adókulcs alá tartozó béren kívüli juttatások adóterhelése az egységes személyi jövedelemadó kulcs és az újonnan bevezetésre kerülő adóalap korrekciós tényező hatására 19,04 százalékra csökken, mely tovább fokozhatja ezen eddig is kedvelt juttatási forma népszerűségét a munkáltatók körében.

Tovább

Adóamnesztia – Még hányszor?

„Akkor Péter odament hozzá és azt mondta neki: Uram! Hányszor vétkezhet ellenem a testvérem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer? Jézus azt felelte neki: Nem azt mondom, hogy hétszer, hanem hogy hetvenszer hétszer.”

Tovább

Most kifejezetten megéri átgondoltan adót tervezni!

Az adótervezés nemcsak egy elvontnak tűnő tevékenység, melyet a cégtulajdonosok, vezető tisztségviselők jellemzően az alapításkor, vagy átszervezéskor űznek. A jó cégvezető minden évben akár már a törvényjavaslat benyújtásakor, de annak elfogadásakor mindenképpen elemzésbe és számolásba kezd.

Tovább

Kicsiny mozgástér, kreatív megoldások, elmaradó adóreform

Az elmúlt hónapok során egyértelművé vált, hogy sem az Európai Unió, sem a pénzpiacok nem támogatják a költségvetési hiány, akár ideiglenes növekedését, ezért jelentősen korlátozza egy átfogó adóreform rövidtávú bevezetését. A jelenlegi elképzeléseknek két kedvezményezett csoportja van: a különadóval nem érintett vállalkozások és a gyermekes családok!

Tovább

Kigyomlálandó kisadók?

Egy minapi cikkben felmerült a „kis adók” körének további szűkítése az egyszerűsítés irányába ható tényezőként. Mindamellett, hogy a költségvetés bevételei tovább szűkülnének a kisadók kivezetésének hatására, néhány kisadó kivezetése szakmailag sem indokolt.

Tovább

Vélemény az adónemek csökkentéséről

A minap olvastam a Napi Gazdaságban, hogy Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egy konferencián az adminisztrációs költségek visszavágásáról beszélt, és arról, hogy ezt az adónemek számának csökkentésével látja megoldhatónak. A cél, a jelenlegi 48 helyett a maximum 10-20 adóforma kialakítása.

Tovább

Hogyan lehetne mégis bevezetni az egykulcsos adót?

Az elmúlt hetekben egyre újabb és újabb cikkek, riportok, kommentárok jelennek meg, melyekben hol a szerző, hol a kérdező keresi a választ arra, hogy a miniszterelnök által júniusban bejelentett 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó mi módon, hány év alatt kerül bevezetésre.

Tovább

Áfá-n innen, adományon túl

2010. június 14.-én az Országgyűlés szinte példátlan egyetértéssel fogadta el az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását. A döntés értelmében a jövőben már nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség az adományozás keretében történő termékátadás és szolgáltatásnyújtás után.

Tovább

EVA – Kiszorulhat a meg nem szüntetett adó?

Az új kormány múlt kedden bejelentett 29 pontjából az első kettő (és egyben a két legemblematikusabb) a félmillárd forintos nyereségig alkalmazható 10 százalékos társasági adókulcs és az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetéséről szól. Ugyanakkor az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) a feszült várakozás ellenére sem szerepelt a kormány akciótervében és így az EVA változatlanul hagyása lett a „ki nem hirdetett 30. üzenet”. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a nyilvánosságra hozott célok nem értékelhetőek érdemben a részletszabályok megismerése előtt, egyszerű belátni, hogy az EVA fennmaradásáról korai még komolyan elgondolkodni.

Tovább

HIPA – Egy lépés előre vagy egy lépés hátra?

A keddi miniszterelnöki beszéd adószabályokat érintő bejelentéseit, egyetértésben a vállalkozói szféra szereplőinek többségével üdvözlendőnek tartjuk. Gondolhatunk itt az egyes adóterhek csökkentésére, vagy az adóadminisztráció elburjánzásának visszanyesegetésére. A szándék világosan megmutatkozik: a kis, de még inkább a középvállalkozások adóterheinek csökkentése, a közteherviselés kiterjesztése a legkisebb (bevallott?) jövedelmű rétegekre, továbbá az adóadminisztráció csökkentése 10 eddig még meg nem nevezett kisadó megszüntetésével.

Tovább

Hol a legnagyobb a baj, ott legközelebb a segítség! És tényleg?

Az elmúlt napok embert próbáló időjárása sokakban az együttérzés mellett a tenni akarás vágyát is felkeltette. Vannak, akik önkéntesként a gátakon állnak helyt, mások az ott szolgálókat látják el étellel, itallal. Az ilyen, szó szerint is borús időkben az új kormány se tétlenkedik; első intézkedései között duplázta meg az árvízkárosultak megsegítésére szolgáló keretösszeget.

Tovább

Új kezdet napja? Gyorsaság helyett átgondoltságot!

Az adócsökkentéssel kapcsolatos kezdeti izgalom az elmúlt két hétben mérséklődni látszik. Az Országgyűlés a megalakulása után a gazdaságot érintő változások helyett, olyan nagy horderejű és szimbolikus kérdésekben döntött, mint a magyar állampolgárság kiterjesztése, vagy a Parlament létszámának csökkentése. A szónokok a kormányalakítás napját az „Új kezdet napjaként” aposztrofálták és egyben meghirdették, hogy hétfővel intenzívebb és jövőbe mutató munkával töltött időszak kezdődik. A dátum kapcsán akár párhuzamot is vonhatnánk a társas vállalkozásokkal, amelyek legkésőbb e napon eljutnak oda, hogy éves beszámolóik, bevallásaik beadásával véglegesen lezárják az elmúlt évet, és immár teljes erővel az új időszakra koncentrálnak.

Tovább
Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább