Sokba kerül a helytelen számla-adattartalom!
Bár a formátum sokat fejlődött, vannak azonban dolgok, amik nem változnak számlakiállítás során. Ilyenek például a számlák adattartamával szembeni részletes elvárások, melyek bármelyikének hiánya 500 ezer forintos mulasztási bírsággal jár. Mindig sok kérdést vet fel az előlegszámla, melyet akkor kell kiállítani, ha a teljesítést megelőzően megállapodnak az ellenérték vagy annak egy részének átadásában a felek. Az előlegszámla teljesítése az előleg átvételének napja lesz, és fel kell tüntetni a számlán azt is, hogy előlegszámláról beszélünk. Külön figyelendő az is, hogy az előlegbekérő nem minősül számlának, így arra áfavisszaigénylési igényt nem lehet alapozni.
Az előleg végszámlája esetén még komplexebb a szabályozás. Csak akkor kerülhető el a végszámla kiállítása, ha az előleggel teljes mértékben rendezték a számlát és a számlán egyértelműen azonosítható módon szerepel a tényleges teljesítés időpontja is.
Munkánk során azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb hibát a folyamatos teljesítésű szolgáltatások számlázása során követik el. Nem meglepő, hiszen az egyszerűnek tűnő főszabály mellett még több tényezőt is vizsgálni kell annak érdekében, hogy a megfelelő teljesítési időpont kerüljön a számlára. Ilyen tényező például, hogy az időszak utolsó napjától számítva mikor van a fizetési határidő, vagy ehhez képest mikor állították ki ténylegesen a számlát.
Szeretne tisztán látni helyes számlázás minden részletében?
Jelentkezzen online képzésünkre!
Utólagos számlamódosítás? Figyeljen a részletekre!
Komoly hibalehetőségeket rejt magában az is, amikor egy számlát utólag módosítani kell. Annak érdekében, hogy a számlakorrekció a megfelelő időszakban kerüljön bevallásba, vizsgálni kell, hogy megvalósult-e egyáltalán a teljesítés. Ha a teljesítés meghiúsult, akkor a sztornó számlára vonatkozó szabályok az irányadóak. Azonban, ha teljesült az ügylet, de más összegben, akkor a számla helyesbítéséről (módosításáról beszélünk). Bár a szabály egyszerűnek tűnik, de néha komoly fejtörést okoz, hogy meddig tart az eredeti ügylet módosítása, és mikortól beszélhetünk már egy másik ügyletről, különösen úgy, hogy az áfa-törvény nem tesz különbséget sztornó és módosító számla között, egységesen számlával egy tekintet alá eső okiratnak nevezve az kibocsátandó bizonylatot
Maga a számlamódosítás is izgalmas kérdéseket vet fel akkor, ha – mondjuk a számlázóprogramunk miatt – a módosítás két lépcsőben történik; először az eredeti számla lenullázásával (ún. credit note kiállításával),utána pedig az új, megfelelő adattartamú számla elkészítésével.
Manuálisan, vagy felhőalapon? Merre tart az online számlaadat-szolgáltatás?
A számlakiállítás kapcsán nem feledkezhetünk meg az online adatszolgáltatási kötelezettségről sem. És ha minden számlánk megfelelően került kiállításra és minden számlánkról helyesen ment be az adatszolgáltatás, akkor megfelelő – adóautómatizációra épülő - szoftveres háttér mellett már gyerekjáték az adóbevallás elkészítése. Mivel az adóhatóság a kötelező online számla-adatszolgáltatáson keresztül elvileg minden információt azonnal megkap, ezért az áfabevallás már csak egyfajta kontrollként működik – legalábbis hosszútávon mindenképpen ez a cél.
