Mentés

Házhoz jön a pénz - kamatfizetési igény érvényesíthető a magyar állammal szemben

Nemrég az Európai Bíróság a C‑654/13. (Delphi Hungary Autóalkatrész Gyártó Kft.) ügyben meghozta azt a végzést, amelyben úgy értelmezte a magyar, illetve az EU-szabályokat, hogy késedelmi-kamat fizetési kötelezettség áll fenn a magyar állam részéről azon vállalkozások felé, amelyek korábban – az ellenérték kifizetettsége hiányában – azért nem tudták visszaigényelni az áfát, mert azt az akkori áfa-törvény idevonatkozó rendelkezései - a közösségi jogba ütköző módon – nem tették lehetővé.

Előzmények

A 2011. évi hatályos szabályozás szerint, amennyiben a beszerzéseket terhelő áthárított adó meghaladta az értékesítések (szolgáltatások) után fizetendő adót, akkor a különbözetet csak abban az esetben lehetett visszaigényelni, ha a beszerző ténylegesen kifizette a beszerzések ellenértékét. Ha a  beszerzést a bevallás benyújtásának határidejére sem fizették ki, akkor a különbözetet a következő időszakra (időszakokra) lehetett göngyölíteni. Így a gyakorlatban előfordulhatott olyan eset, amikor a beszerző ténylegesen soha nem kapta vissza az áfát.

Mint ahogyan azt bizonyára Ön is tudja, 2011. július 28-án született ítéletében az Európai Bíróság az első Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásban elmarasztalta a Magyar Köztársaságot. Az ítélet szerint jogsértő a magyar áfatörvény azon előírása, amely az áfa-visszaigénylés feltételeként írta elő az ellenérték tényleges pénzügyi rendezését. Az ítélet eredményeképpen az Országgyűlés később módosította az áfa-törvényt, az Európai Bíróság által sérelmezett rendelkezést hatályon kívül helyezte. Ezzel egyidejűleg lehetővé vált a korábban kifizetettség hiánya miatt „bennrekedt” áfa visszaigénylése.

Miről szól a Delphi-végzés?

A korábbi EB-ítélet hatására született áfatörvény-módosítás következtében a magyar állam visszafizette ugyan azt az áfát, amelyet jogosulatlanul (értsd az EU jogába ütköző módon) tartott vissza, de ezt késedelmesen teljesítette és a késedelmes kifizetés ellenére nem fizetett késedelmi kamatot. Az Art. 37 (6) bekezdése szerint, ha az adóhatóság a kiutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. A jelen végzésben az EB úgy határozott, hogy a késedelmi-kamat fizetési kötelezettség az adóhatóság részéről akkor is fennáll, ha a késedelem azért keletkezik, mert a magyar szabályozás, amely nem volt összhangban az irányelvi rendelkezéseivel, nem tette lehetővé az adó visszatérítését.

Az EB-döntésnek egyébként sok egyéb érdekes eljárási és jogrendszerbeli következménye is van, amelyekről külön blogbejegyzésekben fogunk írni.

Mit jelent a Delphi-végzés az Ön vállalkozása számára?

Ha a vállalkozása 2011 előtt azért nem nyújtotta be az adó-visszaigénylési kérelmet, mert az ún. „kifizetettségi” feltételek nem álltak fenn, akkor kamatfizetési igényt érvényesíthet az állammal szemben a késedelem idejére. Ebben az esetben vállalkozásának kell tudni bizonyítani, hogy amennyiben a magyar szabályozás összhangban lett volna az irányelv rendelkezéseivel, benyújtotta volna az adó-visszaigénylési kérelmet és visszakaphatta volna az áfa összegét.

Kamatfizetési igény érvényesítése

Ha úgy látja, jelentős késedelmes kamatfizetési igénye merülhet fel az állammal szemben a korábbi kifizetettségi szabályok alkalmazása miatt, keressen fel egy adótanácsadót, aki segíthet számszerűsíteni a társaság kamatfizetési igényét.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább