Lezárult a cégmódosítási roham – Jön a bírságcunami?
Mozgalmas időszak áll a cégek és az ügyvédek mögött, hiszen február elsején lejárt a kötelező adatbejelentésre előírt határidő.
Tovább- Mivel foglalkozunk
- Kik vagyunk
- Blog, szakmai tartalmaink
Összesen 103 bejegyzés
Mozgalmas időszak áll a cégek és az ügyvédek mögött, hiszen február elsején lejárt a kötelező adatbejelentésre előírt határidő.
TovábbA 2013. évi adócsomagban kisebb kiigazítások, pontosítások történtek. A kisvállalati adó (KIVA) például a szakma javaslatai alapján még apróbb módosításokon is átesett. 2013-tól elbúcsúzunk a szuperbruttótól, elviselhető mértékben növekszik a cafeteria adóterhe, a vállalkozások két új adónem, a kata és a kiva közül is választhatnak, és a társasági adózásban két új jogcímen is lehet fejlesztési adókedvezményt igénybe venni. Emellett egyszerűsödő beszámolásra és enyhülő adóhatósági szigorra számíthatunk - hangzott el az RSM DTM online adókonferenciáján, melynek videóit az alábbiakban tekinthetik meg.
TovábbKülönös figyelemre tarthat számot, hogy az idén már az innovációs járulék előlegét is ki kell egészíteni 2012. december 20-án.
TovábbA társaságok jelentős részének az idén még egyszer egy fontos döntést kell meghozniuk: mi módon teljesítsék adóelőleg-kiegészítési (a köznyelv szerint feltöltési) kötelezettségüket?
TovábbJövőre elbúcsúzunk a szuperbruttótól, elviselhető mértékben növekszik a cafeteria adóterhe, a vállalkozások két új adónemet is választhatnak, és a társasági adózásban két új jogcímen is lehet fejlesztési adókedvezményt igénybe venni. Emellett egyszerűsödő beszámolásra és enyhülő adóhatósági szigorra számíthatunk – hangzott el az RSM DTM online adókonferenciáján.
TovábbAz oszmán-török birodalom szultáni székhelye átkerül Edirnébe, a korábbi Drinápolyba. A történelmet kedvelőknek minden bizonnyal ez jut eszükbe az 1365-ös számról. A magyar cégvezetőknek, könyvelőknek és adótanácsadóknak azonban jövő év elejétől garantáltan más ugrik be e szám láttán: a tételes belföldi áfabevallás. Az erre szolgáló adóhatósági nyomtatvány – amelynek előzetes tervezete már elérhető – ugyanis ezt a jelölést kapta. Az Országgyűlés 2012 júniusában határozott a tételes bevallással összefüggő törvénymódosításról, amely 2013. január 1-jén lép hatályba. A cégeknek tehát három hónapjuk maradt arra, hogy felkészüljenek a szabályok gyakorlatba történő átültetésére.
TovábbKészpénz- és pénztárkezelés, szigorú számadású bizonylatolás – nemcsak a fogalmak, hanem a mögöttük húzódó jogszabályok és azok logikája is idegenül cseng a magyar társas vállalkozók egy részének fülében. Magyarországon még mindig bevett szokás, hogy a tulajdonosok saját pénzüknek tekintik a vállalkozásukban lévő összegeket – az ennek visszaszorítására irányuló folyamatos jogalkotói erőfeszítések ellenére is.
TovábbMivel a magyarországi cégek is gyakran élnek a promóció különböző lehetőségeivel, nem árt alaposan utánajárni, egyes játékok szervezésénél milyen jogszabályi feltételeknek kell eleget tennünk. Korábbi bejegyzésemben a rendszeres ajándéksorsolásokat vettem górcső alá, alább pedig az egyéb sorsolásos játékokra vonatkozó szabályokat foglaltam össze.
TovábbSzerencsejáték szervező tevékenység kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Szerencsejáték Felügyeleti Főosztályának (SZEF) engedélyével folytatható, sorsolásos játék (ún. tombola),valamint ajándéksorsolásos akció azonban bejelentési kötelezettség teljesítése mellett is lebonyolítható. Fontos azonban, hogy nem minden promóció minősül ajándéksorsolásnak. Alább ezeket az akciókat, következő bejegyzésünkben pedig a sorsolásos játékokra, többek között a tombolára vonatkozó szabályokat veszem górcső alá.
TovábbE hónap végéig még szankciók nélkül van lehetőség az élelmiszerlánc-felügyeleti díj befizetésére és a bevallások benyújtására. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj új keletű kötelezettség: 2012-től az élelmiszerlánc szereplői az eddigi állami költségvállalások mellett közvetlenül járulnak hozzá a felügyeleti költségek fedezéséhez is. A bevezetett felügyeleti díj fizetésére kötelezettek körének meghatározásakor a jogalkotó a nemzetgazdasági folyamatokra, illetve az érintettek közötti különbségek miatt az arányos teherviselésre próbált összpontosítani. Az élelmiszerlánc leegyszerűsítve az élelmiszernek az előállításától a forgalomba hozatalán át a végső felhasználóhoz való eljutását jelenti.
Tovább
