Összesen 1001 bejegyzés

Vélemény az adónemek csökkentéséről

A minap olvastam a Napi Gazdaságban, hogy Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egy konferencián az adminisztrációs költségek visszavágásáról beszélt, és arról, hogy ezt az adónemek számának csökkentésével látja megoldhatónak. A cél, a jelenlegi 48 helyett a maximum 10-20 adóforma kialakítása.

Tovább

Hogyan lehetne mégis bevezetni az egykulcsos adót?

Az elmúlt hetekben egyre újabb és újabb cikkek, riportok, kommentárok jelennek meg, melyekben hol a szerző, hol a kérdező keresi a választ arra, hogy a miniszterelnök által júniusban bejelentett 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó mi módon, hány év alatt kerül bevezetésre.

Tovább

1000 milliárdos időzített bombán ülünk!

Az önkormányzati választások közeledtével egyre gyakrabban merül fel a közigazgatási reform szükségességének kérdése, azon belül pedig az önkormányzati rendszer átalakításának az igénye. A jelenlegi önkormányzati struktúra, kisebb változásoktól eltekintve, a rendszerváltozás óta él. A cél akkor a demokratikus működés és területi önállóság megteremtése volt, a gazdasági racionalitás sajnálatos módon nem kapott elég hangsúlyos szerepet. Ennek köszönhető a mai napig fennálló rendkívüli módon elaprózott településszerkezet, vagy a feladattelepítés problematikája és inkonzisztens finanszírozása. Bár az állami szerepvállalás fokozatosan csökkent, a helyi lakosság növekvő igényeit teljesíteni kellett, ami a helyi önkormányzatok növekvő szerepvállalását kényszerítette ki. 

Tovább

Végkielégítési kérdések közt vergődve – Most akkor hol a határ?

Az elmúlt hónapok egyik legvitatottabb és legkérdésesebb törvénye, amely a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról rendelkezik, október 1-jén lép hatályba. A 2010. évi XC. jogszabály szerint a közszférában foglalkoztatott munkavállalóknak 2 millió Ft feletti végkielégítés esetén 98 százalékos különadó kötelezettsége keletkezik.

Tovább

Lakásbérbeadás 2010. Hogyan adózzunk okosan?

A lakásbérbeadás nem egy bomba üzlet mostanában. A bérbevevői kereslet stagnál, a jövedelmezőség alacsony, ezért egyre több adózó, az adórendszert megkerülve próbál meg bevételre szert tenni. A bérbeadás esetében korábban sem volt példaértékű az adózói morál, hiszen egyes becslések szerint a lakásbérbeadásból származó jövedelmek fele, két-harmada az adórendszert megkerülve jutott el a bérbeadókhoz. A költségvetést ily módon elkerülő jövedelmeket az adóhatóság sem ellenőrzi kiemelt módon, csupán a vagyonosodási vizsgálatok során derülhet fény egy-egy esetre a nagyobb értékű ingatlanoknál.

Tovább

Döntéshozók döntései: nem egyszerű a pálya!

A döntéshozónak tudni kell dönteni. Egy döntést lehet megalapozottan, körültekintően, lassan, gyorsan, megérzésből, tájékozódást követően vagy éppen kényszerből meghozni. Egy döntés lehet kiváló vagy éppen tragikus eredménnyel járó. Egy biztos: nem mindegy, hogy a döntési pozícióban lévő vezető milyen döntést hoz és ennek milyen hatásai lesznek a szűkebb és tágabb értelemben vett vállalati vagy egyéni környezetére. Megfelelő receptet – minden bizonnyal – nehéz találni, különösen manapság a gyorsan változó és kiszámíthatatlan belföldi és külföldi gazdasági környezetben.

Tovább

Adómentes jövedelmet keresnék. Háztartási munka előnyben.

2010. augusztus 15. napjától a háztartási munkát végzők (takarítónők, magántanárok, kertészek) jövedelme legalizálásra került, tehát immár adórendszeren kívüli keresetnek minősül. Bár a kijelentés elsőre igen vonzónak tűnhet, a valóság ennél egy picit mégis árnyaltabb.  Egyfelől egyértelműen pozitívum, hogy azok, akik évek óta háztartási munka végzéséből élnek, végre legálisan dolgozhatnak, sőt adózniuk sem kell a bevételük után. Ez az előny súlyos forintokban mérhető. Másfelől a jobb feltételekért cserébe teljesen magukra maradnak, hiszen ez a kereseti forma semmilyen biztosítást és hátteret nem jelent. Ettől függetlenül a pénz szava hangosabb. És ha megnézzük a számokat elég könnyen megértjük miért.

Tovább

Én pénzem, te pénzed - avagy ki is az úr a házipénztár felett?

A magyar gazdaság készpénz igénye magas. Ez tény, melynek számos oka van: a rejtett gazdaság, az egymás iránti bizalmatlanság, a körbetartozások – csak, hogy néhány példát említsek. A gazdálkodók mindennapi működéséhez szükséges készpénzállományt biztosítani kell, ám ez minden gazdálkodó esetében eltérő. Például egy mindennapi beszerzésre építő kereskedelmi egységnek arányaiban lényegesen több készpénzre van szüksége, mint más gazdálkodónak. Mivel a rejtett gazdaság hatása káros az állami bevételekre és magára a gazdasági környezetre is, a gazdálkodók túlzott készpénz állományát a jogalkotó évek óta próbálja szankciókkal súlytani.

Tovább

Áfamentes kánaán

Adótanácsadóként nem csak az aktuális szabályok ismerete és a változások nyomon követése a feladatom - ez ma már természetes az ügyfeleim számára. Ennél sokkal fontosabb az adott cég igényeinek leginkább megfelelő megoldás kiválasztása vagy a legegyszerűbb út mellett az összes rendelkezésre álló lehetőség felvázolása.

Tovább

Kiemelt témák

Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább