A magyar kkv-kat vonzhatják a szabad vállalkozási zónák

A jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelt fontosságú a beruházások élénkítése, ezért nem mindegy, hogy milyen adókedvezmények ösztönzik a beruházási kedvet. Ezen a téren jelentős könnyítésnek számít a beruházni szándékozó vállalkozások számára, hogy fejlesztési adókedvezményt vehetnek igénybe a szabad vállalkozási zónák területén üzembe helyezett, jelenértéken minimum 100 millió Ft értékű beruházás után. Míg korábban jellemzően a több milliárdos ­– főként multinacionális cégek által végrehajtott − nagyberuházások részesültek hasonló adókedvezményekben, addig a mostani nagyságrendekkel alacsonyabb összeghatár jóval szélesebbre tárja a kedvezményezettek körét.

A 100 millió Ft-os limitbe ugyanis már a magyar tulajdonú kis és közepes vállalkozások is beleférnek, amelyeknek piaci és pénzügyi helyzete lehetővé teszi az expanziót, különösen azon cégek, amelyek az elmúlt években jelentős beruházásokat hajtottak végre, ám a válság hatására kénytelenek voltak visszafogni a termelést, és esetleg létszámcsökkentésben is gondolkodtak. Ennek a vállalati körnek kedvez továbbá az a könnyítés is, hogy a jogszabályban ezúttal nem szerepel az eddigi hasonló adókedvezményekre érvényes korlátozás, amely szerint beruházás 25 százalékának saját forrásból kell származnia. Ilyen passzus legalábbis nem szerepel az erről szóló jogszabályokban, ám mivel a szabályozásban maradtak kisebb technikai hiányosságok és bizonytalanságok, egyelőre nem lehet tudni, hogy ezt a szokásos megkötést szándékosan hagyta-e ki a jogalkotó.

A társaságiadó-kedvezményt a beruházás megvalósulását követően, 10 éven keresztül, maximum az adó 80 százalékáig lehet igénybe venni. Emellett a szabad vállalkozási zónákban szociális hozzájárulási adókedvezmény is jár a bővülő vállalkozásoknak: az új munkavállaló foglalkoztatásának első két évében a bruttó munkabérnek, de legfeljebb 100 000 Ft-nak a 27 százaléka az igénybe vehető részkedvezmény, míg a foglalkoztatás harmadik évében a mérték 14,5 százalékra csökken. A 1,5 szakképzési hozzájárulás alapját is csökkentik a cégek az első két évben új munkavállalónként legfeljebb 100 000 Ft adóalapig.

Éppen ezért várhatóan a nagy munkaerő-intenzitású termelő beruházásokat vonzzák majd a leginkább a szabad vállalkozási zónák. Így a kedvezménycsomag foglalkoztatáspolitikai szempontból is hatékony eszköznek ígérkezik, hiszen az ország leghátrányosabb térségeiben szabad vállalkozási zónává kijelölt 903 település zömében éppen a szakképzetlen munkavállalók tömegeinek munkanélkülisége jelenti a legnagyobb problémát. Legalábbis azokon a településeken érződhet majd a pozitív hatás, amelyeknek kedvezőek a logisztikai adottságai is, vagyis nem esnek távol az autópályáktól és gyorsforgalmi utaktól.

A kedvezményezettek körének kiszélesítése adószakmai szempontból ugyanakkor felvet egy gyakorlati kérdést: a társaságiadó-kedvezmények bonyolult szabályrendszerében eddig zömében járatlan kis- és középvállalkozásoknak várhatóan nem lesz könnyű feladat a kedvezmények érvényesítéshez elengedhetetlen minden előírás betartása. A már említett technikai bizonytalanságok túl ráadásul növelik az amúgy eddig sem egyszerűen eldönthető kérdések sorát: például milyen költségeket lehet elszámolni, vagy milyen intenzitással lehet figyelembe venni a beruházás értékét az adókedvezménynél.