Mentés

Bérszámfejtési kisokos: A munkaszerződések fajtái 2. rész

Bérszámfejtési sorozatunk aktuális részében a munkavégzésre irányuló jogviszonyok közül az önfoglalkoztatást, a segítő családtag munkavégzését, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyát, valamint a sportolók jogviszonyát mutatjuk be.

Munkaszerződések fajtái – 1. rész

Önfoglalkoztatás

Az önfoglalkoztatást egy összefoglaló kategóriaként használják, amelybe minden olyan munkavégzésre irányuló foglalkoztatási forma beleértendő, ahol a munkát végző személy alárendeltség nélkül, saját maga végez tevékenységet egy másik független gazdasági szereplő részére, a közöttük szabadon kialkudott összegért. Az önfoglalkoztató nem külön kategória a törvényben, így szinte nincsennek az ilyen vállalkozók működéséhez szabott könnyítések.

Aki ma Magyarországon (önfoglalkoztató) vállalkozó lesz, annak működése első napjától fizetnie kell a közterheket (legalább a minimálbér után),akkor is, ha kezdetben nincs semmi bevétele. A törvények nem biztosítanak átmeneti időszakot, ami alatt fokozatosan terhelnék a boldogulásukat önállóan keresőket. A kezdéshez egyedül annak van támogatásra lehetősége:

  • akit a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart, vagy
  • aki rehabilitációs járadékban részesül, és
  • aki önmaga foglalkoztatását – munkaviszonyon kívüli tevékenységgel - egyéni vállalkozás keretében, vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként (társas vállalkozás indításával vagy már működő vállalkozáshoz csatlakozással),a személyei jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-a 18. pontjában meghatározott mezőgazdasági őstermelőként oldja meg.

Pályázni a következő támogatásokra lehet:

  • Maximum 3 millió Ft visszatérítendő, kamatmentes tőkejuttatás (továbbiakban: önfoglalkoztatás támogatása) és/vagy
  • legfeljebb 6 havi minimálbérnek megfelelő juttatás (továbbiakban: vállalkozóvá válás támogatása),
  • a vállalkozói tevékenység folytatásához és megkezdéséhez szükséges szaktanácsadás költségei.

Arra sincs sok esély, hogy egy már működő, de bajba került önfoglalkoztató vállalkozó segítséget kapjon a kilábaláshoz. Ha nincs bevétele, magára van utalva. Pénzügyi támogatást nem kaphat, csökkentett közterhet nem fizethet, álláskeresési támogatáshoz is csak akkor juthat, ha megszünteti a vállalkozását. Egyéni vállalkozó szüneteltetheti ugyan a vállalkozását, és arra az időre nem kell járulékot fizetnie. Betegség idején is veszélybe kerülhet a bevétel. Táppénzre ugyan jogosult már az első naptól, de ha társas vállalkozó az önfoglalkoztató, akkor számíthat rá, hogy pár hónap múlva annak 30 százalékát be kell fizetnie az egészségbiztosítási pénztárba, mint munkáltatói hozzájárulás, saját maga után. Főleg tartós betegség esetén nulla bevételből ez sem tűnik egyszerű feladatnak.

A kockázat tehát igen nagy. Muszáj felkészülni minden lehetőségre. Például úgy, hogy működjenek együtt egy másik vállalkozóval, és ha szükséges, helyettesítsék egymást. Az együttműködés több szempontból is jó lehet, mivel például nem egymás alá ígérve próbálnak érvényesülni, hanem egymást támogatva. Továbbá az önfoglalkoztatók képezzenek tartalékot, vagy kössenek biztosítást, minden esetre.

Segítő családtag

Segítő családtagnak kell tekinteni az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (betéti és közkereseti társaság) tagjának közeli hozzátartozóját, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve a saját jogú nyugdíjast, és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Vannak olyan esetek, amikor egy vállalkozásban nincs szükség egy teljes munkaidős alkalmazottra, de azért mégis jó lenne valaki, aki mondjuk időnként, amikor szükséges, besegít. Vagy esetleg van olyan szakképesítése, ami szükséges a vállalkozásban bizonyos tevékenységek végzéséhez. Ezekre az eshetőségekre egy nagyon kényelmes megoldás a segítő családtag alkalmazása.

Segítő családtagként a vállalkozó alkalmazhatja:

  • közeli hozzátartozóját (házastársa, egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, a mostoha- és neveltgyermeke, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülője, testvére),
  • élettársát,
  • egyenes ágbeli rokonának házastársát,
  • házastársának egyenes ágbeli rokonát, valamint
  • testvérének házastársát.

A családtaggal egy írásbeli megállapodást is kötnie kell, amelyben meghatározzuk a végzendő feladatok körét, a díjazást, valamint egyéb feltételeket. A segítő családtag nem számít alkalmazottnak, és amennyiben kevesebb díjazást adunk számára, mint amennyi a minimálbér 30 százaléka, akkor még járulékokat sem kell utána fizetnünk, kizárólag egy 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségünk keletkezik. Ha a segítő családtag díjazása eléri a minimálbér 30 százalékát, akkor „normál" járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána, és a magánszemélyt is terhelik az egyéni járulékok.

Szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonya

A tagsági viszony alapján a szövetkezet és a tag között háromféle munkavégzésre irányuló jogviszony jöhet létre:

  • vállalkozási típusú munkavégzés,
  • munkaviszony jellegű munkavégzés, illetve
  • 2006. július 1-jétől a szövetkezet tagja megbízási jogviszonyban is végezheti a tevékenységét.

A szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonya lényegében csak annyit jelentett, hogy amennyiben a munkaviszony speciális alanyai a szövetkezet és a szövetkezeti tag, a közöttük létrejövő jogviszony nem lehet munkaviszony, csak „munkaviszony jellegű jogviszony", amelyre azonban teljes egészében az Munka Törvényköny szabályait kell alkalmazni. A szövetkezeti tag tagsági viszonyának vagy munkaviszonyának a megszűnése a másik jogviszonyra nincs kihatással. E szabály szerint tehát a tag személyes közreműködésének egyik formája a munkavégzés. Munkavégzés esetén a taggal a szövetkezetnek munkaszerződést kell kötnie.

Sportolók jogviszonya

A hivatásos sportoló munkaviszonya határozott időre létesül. A munkaviszony megszűnik a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, illetve a határozott idő lejártával. Megszüntetni e jogviszonyt azonban csupán közös megegyezéssel, vagy rendkívüli felmondással lehet. Ettől eltérő megszüntetésre csak a munkáltató sportszervezet jogosult, s csak akkor, ha a hivatásos sportolónak az egy évi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetét megfizeti. Ez alól kivételt jelent az az eset, amikor a hivatásos sportoló versenyengedélyét a sportszövetség a hivatásos sportoló önhibájából visszavonja, ilyen esetben ugyanis a hivatásos sportoló az átlagkereset megtérítésére nem tarthat igényt, az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve.

A munkajogban is érvényesülő felelősségi formákon túl a hivatásos sportoló úgynevezett sportfegyelmi felelősséggel is tartozik akkor, ha a sportszövetség verseny, igazolási (nyilvántartási) és átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi. E sportfegyelmi felelősség egyébként az amatőr sportolót, illetve a sportszakembert, s ezen felül még a sportszervezetet is terheli.

Az új sporttörvény meghatározza az alkalmazható fegyelmi büntetéseket: szóbeli figyelmeztetés, az írásbeli megrovás, a sportszövetség által adott kedvezmények legfeljebb egy évi időtartamra törtnő megvonása, csökkentése, pénzbüntetés, s ezen kívül a sportszövetség versenyein történő részvételtől legfeljebb 5 évre való eltiltás, valamint az igazolási és az átigazolási szabályok megsértése esetén az ideiglenes, vagy végleges átigazolásból legfeljebb 2 évre történő kizárás.

A pénzbüntetés, valamint a versenyekről történő eltiltás, és az átigazolásból történő kizárás fegyelmi büntetéssel szemben a határozat kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidővel az érintett keresettel bírósághoz, vagy a Sport Állandó Választott Bíróságához fordulhat. Továbbá a sportszövetségek - és szervezetek, sportolók, sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban a Sport Állandó Választott Bíróság jár el. A hivatásos sportolók munkaviszonyból eredő jogvitáiban a munkavégzés helye szerint illetékes munkaügyi bíróság jár el.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó- és munkajogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom