Mentés

Cafeteria 2011

Már csak néhány hét van a 2011. évi adótörvények életbe lépéséig, a munkaadóknak meg kell kezdeniük a jövő évi munkavállalói ösztönző rendszerek tervezését. Az eddig 25 százalékos adókulcs alá tartozó béren kívüli juttatások adóterhelése az egységes személyi jövedelemadó kulcs és az újonnan bevezetésre kerülő adóalap korrekciós tényező hatására 19,04 százalékra csökken, mely tovább fokozhatja ezen eddig is kedvelt juttatási forma népszerűségét a munkáltatók körében.

Miért érdemes a béremelésről a béren kívüli juttatások növelésére fókuszálni?

A munkáltatónak érdemes pontosan megnéznie, hogy 2011-ben milyen formában a leghatékonyabb havi 100 000 Ft-ot munkavállalójára fordítania. Bérfejlesztés mellett döntsön, vagy a béren kívüli juttatásokat növelje? Amennyiben ezt az összeget a munkáltató bérkifizetésre és annak járulékaira szánja, a munkavállaló nettó jövedelmét 48 389 Ft-tal tudja növelni. Ezzel szemben, ha a munkáltató a 100 000 Ft-ot béren kívüli juttatásra és annak adóterhére fordítja, akkor munkavállalóját 84 005 Ft értékű juttatásban részesítheti. Az alábbi kalkulációk jól szemléltetik, hogy bérfejlesztésnél a munkavállalóra szánt pénzösszeg 51,61 százaléka, míg béren kívüli juttatásnál az elkölthető keretösszeg 19,04 százaléka morzsolódik le költségvetési befizetési kötelezettségként.

2013. évi Cafeteria-szabályozásról az alábbi bejegyzéseinkben olvashat:
Cafeteria 2013: minden, amit tudni érdemes
Cafeteria: a nem megfelelő adminisztráció adókockázatot jelent

Cafeteria 2011: érvényes szabályok

A tavalyi évben nem preferált hideg-étkezési utalványok visszakerülnek a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások közé és havonta akár 18 000 Ft értékben adhatók a hideg és meleg-étkezési utalványok a munkavállalók számára. Ez azt eredményezi, hogy a munkáltatók 19,04 százalék adóteher mellett (összköltségből kiindulva 16 százalék) adhatnak egy rendkívül rugalmasan alkalmazható juttatást dolgozóiknak.

Bár a jövő évtől bevezetésre kerülő Széchenyi Pihenő Kártyára vonatkozó részletszabályok egyelőre nem ismertek, annyi biztos, hogy a Kártyára évente 300 000 Ft-ot meg nem haladó összegben átutalt támogatás – akár több munkáltatótól együttesen is – béren kívüli juttatásnak minősül majd és többek között szálláshely-, vendéglátó-ipari szolgáltatásokhoz lehet igénybe venni.

A pozitív változások mellett negatívum, hogy a most még korlátlan összegben biztosítható internet használat és internet utalvány adómentessége 2011-től megszűnik, és havonta legfeljebb 5 000 forint minősülhet kedvezményes adózású béren kívüli juttatásnak. Az üdülési csekk, vagy az üdültetési lehetőség biztosítása éves szinten a minimálbér összegéig változatlanul kedvezményesen adózik.

A sok változás mellett van, ami változatlan: a cafeteria elemek közül továbbra is alkalmazható havonta 18 000 Ft-ig a meleg étel utalvány juttatása, vagy meleg étkeztetés biztosítása; gyermekenként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegű iskolakezdési támogatás adása, valamint a helyi utazásra szolgáló bérletjuttatás. Visszakerült a kedvezményezett juttatási formák közé az iskolarendszerű képzés költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész. Az öngondoskodás formájaként fennmaradt az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát, valamint önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba és önsegélyező pénztárakba a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben teljesített munkáltatói hozzájárulás.

Az adóköteles természetbeni juttatásokat felváltó juttatásformák

A természetbeni juttatások fogalma 2011. január 1-jét követően megszűnik, egy részük megmarad a kifizetőt terhelő adó mellett adható vagyoni érték formájában, mely után a kifizetőt 51,17 százalék mértékű közteher fizetési kötelezettség terheli.

Ide sorolandó a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódóan biztosított étkezés és más hasonló szolgáltatás, a magáncélú telefonhasználat, a csoportos életbiztosítás, a reprezentáció és üzleti vendéglátás adóköteles része, a reprezentációnak nem minősülő vendéglátás költsége, amennyiben nem állapítható meg a juttatásban részesülő személyek által megszerzett bevétel összege, a jogszabály alapján magánszemélyek részére ingyenesen, vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás.

A 2009-ben még méltán népszerű, de tavaly gyakorlatilag kiiktatott csekély értékű ajándékot – mely évente háromszor a minimálbér 10 százaléka lehet - részlegesen rehabilitálják. A minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű ajándék adása új, nevesített juttatási formaként kerül bevezetésre, feltéve hogy a megajándékozott azonosító adatai a kifizető számára jóhiszemű eljárása ellenére sem ismertek.

A döntés előtt mindenképpen érdemes mérlegelni, 2011-ben egységnyi költség mellett jóval nagyobb értékhez lehet juttatni a munkavállalókat a béren kívüli juttatások kibővülő lehetőségeire építve.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
     Tovább