Miért érdemes a béremelésről a béren kívüli juttatások növelésére fókuszálni?
A munkáltatónak érdemes pontosan megnéznie, hogy 2011-ben milyen formában a leghatékonyabb havi 100 000 Ft-ot munkavállalójára fordítania. Bérfejlesztés mellett döntsön, vagy a béren kívüli juttatásokat növelje? Amennyiben ezt az összeget a munkáltató bérkifizetésre és annak járulékaira szánja, a munkavállaló nettó jövedelmét 48 389 Ft-tal tudja növelni. Ezzel szemben, ha a munkáltató a 100 000 Ft-ot béren kívüli juttatásra és annak adóterhére fordítja, akkor munkavállalóját 84 005 Ft értékű juttatásban részesítheti. Az alábbi kalkulációk jól szemléltetik, hogy bérfejlesztésnél a munkavállalóra szánt pénzösszeg 51,61 százaléka, míg béren kívüli juttatásnál az elkölthető keretösszeg 19,04 százaléka morzsolódik le költségvetési befizetési kötelezettségként.
2013. évi Cafeteria-szabályozásról az alábbi bejegyzéseinkben olvashat:
Cafeteria 2013: minden, amit tudni érdemes
Cafeteria: a nem megfelelő adminisztráció adókockázatot jelent
Cafeteria 2011: érvényes szabályok
A tavalyi évben nem preferált hideg-étkezési utalványok visszakerülnek a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások közé és havonta akár 18 000 Ft értékben adhatók a hideg és meleg-étkezési utalványok a munkavállalók számára. Ez azt eredményezi, hogy a munkáltatók 19,04 százalék adóteher mellett (összköltségből kiindulva 16 százalék) adhatnak egy rendkívül rugalmasan alkalmazható juttatást dolgozóiknak.
Bár a jövő évtől bevezetésre kerülő Széchenyi Pihenő Kártyára vonatkozó részletszabályok egyelőre nem ismertek, annyi biztos, hogy a Kártyára évente 300 000 Ft-ot meg nem haladó összegben átutalt támogatás – akár több munkáltatótól együttesen is – béren kívüli juttatásnak minősül majd és többek között szálláshely-, vendéglátó-ipari szolgáltatásokhoz lehet igénybe venni.
A pozitív változások mellett negatívum, hogy a most még korlátlan összegben biztosítható internet használat és internet utalvány adómentessége 2011-től megszűnik, és havonta legfeljebb 5 000 forint minősülhet kedvezményes adózású béren kívüli juttatásnak. Az üdülési csekk, vagy az üdültetési lehetőség biztosítása éves szinten a minimálbér összegéig változatlanul kedvezményesen adózik.
A sok változás mellett van, ami változatlan: a cafeteria elemek közül továbbra is alkalmazható havonta 18 000 Ft-ig a meleg étel utalvány juttatása, vagy meleg étkeztetés biztosítása; gyermekenként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegű iskolakezdési támogatás adása, valamint a helyi utazásra szolgáló bérletjuttatás. Visszakerült a kedvezményezett juttatási formák közé az iskolarendszerű képzés költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész. Az öngondoskodás formájaként fennmaradt az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát, valamint önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba és önsegélyező pénztárakba a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben teljesített munkáltatói hozzájárulás.
Az adóköteles természetbeni juttatásokat felváltó juttatásformák
A természetbeni juttatások fogalma 2011. január 1-jét követően megszűnik, egy részük megmarad a kifizetőt terhelő adó mellett adható vagyoni érték formájában, mely után a kifizetőt 51,17 százalék mértékű közteher fizetési kötelezettség terheli.
Ide sorolandó a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódóan biztosított étkezés és más hasonló szolgáltatás, a magáncélú telefonhasználat, a csoportos életbiztosítás, a reprezentáció és üzleti vendéglátás adóköteles része, a reprezentációnak nem minősülő vendéglátás költsége, amennyiben nem állapítható meg a juttatásban részesülő személyek által megszerzett bevétel összege, a jogszabály alapján magánszemélyek részére ingyenesen, vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás.
A 2009-ben még méltán népszerű, de tavaly gyakorlatilag kiiktatott csekély értékű ajándékot – mely évente háromszor a minimálbér 10 százaléka lehet - részlegesen rehabilitálják. A minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű ajándék adása új, nevesített juttatási formaként kerül bevezetésre, feltéve hogy a megajándékozott azonosító adatai a kifizető számára jóhiszemű eljárása ellenére sem ismertek.
A döntés előtt mindenképpen érdemes mérlegelni, 2011-ben egységnyi költség mellett jóval nagyobb értékhez lehet juttatni a munkavállalókat a béren kívüli juttatások kibővülő lehetőségeire építve.
