Mentés

Végkielégítési kérdések közt vergődve – Most akkor hol a határ?

Az elmúlt hónapok egyik legvitatottabb és legkérdésesebb törvénye, amely a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról rendelkezik, október 1-jén lép hatályba. A szerint a közszférában foglalkoztatott munkavállalóknak 2 millió Ft feletti végkielégítés esetén 98 százalékos különadó kötelezettsége keletkezik.

Mivel a törvény visszamenőleges hatállyal, 2010. január 1-jétől érvényes, így annak a munkavállalónak is kell különadót fizetnie, akinek munkaviszonya januárban szűnt meg. Október 31-ig kell a kasszához járulni, és a szabályozás értelmében annak is fizetnie kell, aki januárban vette át a pechjére 2 millió Ft-nál magasabb összeget.

Foghatjuk a fejünket

A szabályozás számos kérdést vet fel bennem – és biztos nem én vagyok az egyetlen, akit hasonló dilemmák gyötörnek.

Egyrészt értem, hogy a jogalkotó elképzelése a gazdaságosság és a takarékosság jegyében gátat kívánt szabni az indokolatlanul magas kifizetéseknek, de ha az érintettek körét szemlélem, erős hiányérzetem támad. Miért pont a közalkalmazottak? És miért csak ők?  Mert igaz, hogy ha a BKV végkielégítések összegét nézzük, akkor kicsit túlzóak lettek a kifizetések, de ugyanúgy ne feledjük, hogy a tanár és az önkormányzati dolgozó is a közszférához tartozik: őket vajon mennyire igazságos megsarcolni?

Hogy pontosan értsük az arányokat, nézzük a Dr. Viszló László által, a Gazdasági Rádió weboldalán ismertetett példát. „Egy 30 éve a pályán dolgozó, 58 éves pedagógusleépítésre kerül. Az átlagkeresete pótlékkal, túlóradíjjal együtt bruttó 300 000 Ft. Mivel a 62. életévét megelőző 5 éven belül mentették fel, és pályája során végig csak egy munkahelyen dolgozott, a végkielégítésének mértéke 8+4 havi átlagkereset, továbbá megilleti még 60 nap + 6 havi felmentési idő, aminek teljes időtartamára mentesítik a munkavégzés alól. Az új szabályozás értelmében az eredeti bruttó 6 millió Ft-os végkielégítésből végül csak 2 668 000 Ft marad – tehát a példában szereplő pedagógus végkielégítése több mint 50 százalékát veszti el.” És mindezt a „jó erkölcs szellemében”. A pedagógusok szakszervezete természetesen tiltakozott a törvény hatályba lépése ellen - nem sok sikerrel.

A másik érdekes pont az időtényező. Igaz, hogy a törvény október 1-jével lép életbe, csakhogy – 2010. január 1-jéig – visszamenőleges hatállyal! Tehát, igazából mindegy, hogy egy közszférában dolgozó alkalmazott 2010. október 2.-án, vagy 2010. január 10-én kap/kapott 2 millió Ft feletti végkielégítést, a plafon feletti összeg után mindkettőjüknek különadót kell fizetni. Így nincs más, mint utazni, vissza az időben, és fizetni, amit kell!

Mi, bérszámfejtők pedig foghatjuk a fejünket, hiszen a munkáltatók esetében indulnak, indulhatnak az önellenőrzések a korábbi hónapok kifizetéseire vonatkozóan – ami már eddig sem volt zökkenőmentes a bérszámfejtési területén.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
     Tovább