Mentés

A magyar sport megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez?

Nemrég fogadta el a Parlament a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, mely jelentős változásokat hozhat a sportfinanszírozás területén. A törvénymódosítások kedvezményeket adnak a társasági adó, az illeték, a béreket terhelő adók és járulékok, valamint egyes speciális jövedelmek esetében a személyi jövedelemadó területén is.

Látvány-csapatsport támogatás kalkulátor 2014 »

A törvénymódosításokat vizsgálva eszembe jutott az egy hónapja véget ért labdarúgó világbajnokságon megcsodált fantasztikus stadionok látványa. Elgondolkodtam, hogy vajon hazánkban mikor lesznek hasonló minőségű sportlétesítmények. Egyáltalán, figyelembe véve a jelenlegi törvényjavaslat által látvány-csapatsportok közé sorolt sportágak bajnoki fordulónkénti átlag-nézőszámait, megéri-e majd valaha ilyen impozáns stadionokat felépíteni?

A stadionokat ugyanis nem elég megépíteni, egy modern létesítmény fenntartási költsége hosszú távon talán még jelentősebb terheket ró az üzemeltetőkre, a sportklubokra, mint annak megépítése. Az adókedvezményre jogosító támogatás pedig egyelőre nem használható fel üzemeltetésre.

A labda el van vetve…

A sporttal kapcsolatos törvénymódosítások lényegi eleme, hogy megpróbálja bevonni a sport támogatásába a vállalkozásokat, segíteni a sportcélú beruházásokat, illetve kedvezőbbé és egyszerűbbé tenni a sportolók és a sportban dolgozók bérének adózását.
A legfontosabb változást egyértelműen a társasági adókedvezmény jelenti, mely ösztönzőleg hathat a magántőke bevonására, a sport támogatására, pluszforrásokat teremtve a sportegyesületek számára – amire, anyagi helyzetüket tekintve nagy szükségük van. Az ösztönző erőt a támogatás összegét meghaladó adómegtakarítás jelenti, hiszen a támogatást nyújtó társaságok a támogatást, nyereségüket csökkentő ráfordításként számolhatják el, emellett az adott összeggel csökkenthetik társasági adófizetési kötelezettségüket is. Ez gyakorlatilag a társasági adó mértékének megfelelő nyereséget eredményez a támogatást nyújtó vállalatok számára.

A támogatás az országos sportági szakszövetségek, a sportszervezetek és különböző, sporthoz kapcsolódó non-profit szervezetek számára nyújtható, melyeket a sportszervezetek utánpótlás-nevelési célokra, tárgyi eszköz beruházásra és a személyi jellegű ráfordítások fedezésére fordíthatnak. A támogatás azonban nem fordítható sportlétesítmények fenntartására. Ennek ellenére a támogatások megszerzésével erre a sportszervezetek maguk is képesek lehetnek, ahogy azt a nyugat-európai országok sportklubjai esetében láthatjuk. Ehhez az anyagi hátteret általában három fő forrásból teremtik meg; a szponzori pénzek, támogatások, a jegyek és ajándéktárgyak bevételéből, valamint a TV közvetítésekért járó díjakból. A magyar sportklubok többsége azonban egyelőre nem vonzó a vállalkozások számára, mint reklámhordozó, hiszen jelentősebb eredmények nélkül néző sem igazán jár a stadionokba, ül le a televízió elé egy mérkőzés megtekintésére és inkább egy Lionel Messi nevével ellátott Barcelona mezt vásárol meg, mintsem a magyar válogatott mezét, még ha esetleg az háromszor annyiba is kerül.

Az elfogadott adókedvezmény a jövőben lehetővé teheti, hogy új, jelentős mértékű pénzeszközök áramoljanak be ebbe a szférába, ennek köszönhetően a magyar klubok fejlődési pályára állhatnak, s amennyiben ez az eredményekben is megmutatkozik, a nézőket is visszacsalogathatja a lelátókra, további bevételeket generálva. Ehhez kapcsolódó további kedvezmény, hogy a sportszervezetek, illetve a társaságok is ingyenesen adhatnak majd belépőjegyeket, bérleteket magánszemélyek számára adómentesen. Egy vállalkozás tehát a jövőben akár minden alkalmazottja számára vásárolhat tetszőleges sporteseményre belépőjegyeket, bérleteket maximum évi 50 000 Ft értékben, ami elősegítheti a sportesemények látogatottságának növekedését.

Személyi vonatkozások - egyszerűsítés és adókedvezmény

A jelenlegi magas bér- és járulékterhek, mind a sportolókat, mind a sportvezetőket arra ösztönzik, hogy a béreket, főleg a sportolók magasabb jövedelmét valamilyen egyéb módon fizessék ki. Ezzel a nyilvánvaló adóelkerülésen kívül az a baj, hogy a sportolók sok esetben arra vannak kényszerítve, hogy a valós járandóságuknál alacsonyabb összegről szóló szerződést írjanak alá, ami egy esetleges szerződésbontás esetén nem nyújt számukra garanciát a nekik járó pénzek megszerzésére.

A problémán segíthet, hogy a jövőben a jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel rendelkező edzők, sportszakemberek, és a hivatásos sportolók bármely sportágban megszerzett bevételeire kiterjesztik az EKHO hatályát. Az EKHO alkalmazása az adminisztrációs egyszerűsítésen kívül biztonságot is adhat a sportolók számára, mivel az EKHO adóelőnnyel is jár mind a sportolók, sportszakemberek, mind a klubok számára.

Kritikus pontok…

Visszatekintve a magyar sport elmúlt 20 évére két adatot emelnék ki, ami talán hűen tükrözi a jelenlegi állapotokat. Az 1992-es Barcelonai olimpiai játékokon a magyar küldöttség 30 érmet, köztük 11 aranyérmet szerzett. Ugyanezek az adatok a pekingi játékokról 11 érem, 3 arany.

A törvénymódosítások egyetlen hátrányos, és kritikus pontja, hogy 5 sportágat kiemel és a többi sportág fölé helyezi. A vállalkozások által igénybe vehető adókedvezmény ugyanis a nem kiemelt sportok támogatóit is arra ösztönözheti, hogy a kiemeltek felé forduljanak, jelentős nehézséget okozva ezzel a nem kiemelt sportágak szakszövetségének, sportegyesületeinek.  Ez főleg annak fényében tűnik érzéketlennek, hogy láttuk; a pekingi olimpián szerzett 11 érmünkből 10-et nem kiemelt sportágak szereztek. Ennek ellenére azt is figyelembe kell azonban venni, hogy a kiemelt sportágak eseményeinek látogatottsága jóval magasabb a többi sportágénál és jóval több sportoló is űzi e sportokat. Fontos azt is megjegyezni, hogy csak a társasági adó törvényben jelentkezik sportágbeli korlátozás, az EKHO alkalmazási lehetősége és az illetékmentességek minden sportág számára elérhetőek.

A látvány-csapatsportok kiemelésének célja nyilván az lehet, hogy ne aprózódjanak el a támogatói pénzek, ami elősegítheti a kiemelt sportágak gyorsabb fejlődését. Figyelembe véve azonban, hogy a színház- és filmtámogatás azonos társasági adókedvezményeket biztosít, mint a sporttámogatás fog, illetve a jelenlegi gazdasági helyzetben a tapasztalatok alapján a színházak és filmek támogatására sem folyik be túl sok pénz nyereséges vállalkozások hiányában, ezen cél elérése kétséges. Persze a válságból való kilábalás ezen sokat segíthet és talán újabb sportágak bevonását is eredményezheti!

Az elfogadott törvénymódosításokat összegezve, megállapítható, hogy alapvetően kedvezően befolyásolhatják a sport helyzetét hazánkban. A változtatások célzottak és koncentráltak, valamint megfelelő garanciákat is tartalmaznak, ezeknek köszönhetően esély nyílik arra, hogy a magyar sport régi hírnevéhez méltóan újra kiemelkedően sikeres legyen.


Kapcsolódó bejegyzéseink

Értesüljön az adóváltozásokról

hírlevelünkből!

Feliratkozom
Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább