HU EN

EKAER gyakorlati szemmel

2014.11.28

Érdemes lesz felkeresni mielőbb az EKAER weboldalát és az érintetteknek feltenni azon a kérdéseiket, mert 2015. január 1-jétől jön az EKAER.

1. Mit is jelent? Mi a lényege?
A teljes nevén Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) segítségével minden itthon szállított terméket nyomon követ majd az adóhatóság. Célja, hogy Magyarországon ne kerülhessen forgalomba olyan áru, amely előzetesen nem volt bejelentve a NAV felé. A rendszer bevezetése a gazdaság kifehérítését és a korrupció elleni harcot szolgáló rendelkezések között kiemelt szerepet tölt be.

 

 

 

 

 

A rendszer

  1. az Európai Unió más tagállamából Magyarországra irányuló termékbeszerzéssel vagy egyéb célú behozatallal, 
  2. Magyarországról az Európai Unióba irányuló termékértékesítéssel vagy egyéb célú kivitellel, illetve 
  3. a Magyarországon belül a nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítéssel
    összefüggésben megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja.

Ennek érdekében elektronikus úton az állami adó- és vámhatóság felé bejelentést kell tenni az érintetteknek.

2. Mit érint, kit érint a bejelentés (tevékenységi körök, termékek)?
Az útdíjköteles (3,5 tonna össztömegnél nagyobb) gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységgel (termékbeszerzés, egyéb célú behozatal, termékértékesítés, egyéb célú kivitel, belföldi termékértékesítés) összefüggésben bejelentési kötelezettség terheli az adózót (ez fuvarozástól függően lehet a címzett, vagy a feladó) az EKAER szám megállapítása céljából. Kockázatos áruk esetében a bejelentésre speciális szabály érvényesül (4. pont). A bejelentést első alkalommal a 2015. január 1-jén és azt követően megkezdett fuvarozások tekintetében kell teljesíteni. A fuvarozás megkezdésén a gépjárműre történő felrakodást kell érteni.

Az, hogy a bejelentést az EKAER rendszerben kinek kell megtenni, a körülményektől függ. A bejelentést a címzettnek kell megtenni abban az esetben, ha az Európai Unió valamely tagállamából hoznak be árut Magyarországra. Ha Magyarországról az Európai Unió egy másik tagállamába visznek ki árut, vagy belföldi fuvarozás történik, akkor az áru feladója kötelezett a bejelentés megtételére.

A bejelentésre kötelezett (törvényes képviselő, állandó meghatalmazott) ügyfélkapun keresztül bejelenti, hogy mely személyek férhetnek hozzá az e célra kialakítandó webes felülethez, akik az EKAER elektronikus felületen igényelt felhasználónév és jelszó megadásával teljesíthetik a bejelentéseket. Az elektronikus bejelentések megtételére jogosult személy nem kizárólag az Art. szerinti, adóügyekben eljárni jogosult képviselő lehet, hanem bármely természetes személy, aki kizárólag a bejelentő felülethez fér hozzá, azon bejelentést teljesít. Célszerű a felrakodással ténylegesen összefüggésbe kerülő személyeknek adni a hozzáférést a rendszerhez.

A bejelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

  • a feladó és a címzett adatait (név és adóazonosító szám),
  • a kockázatos termék kirakodási címén található ingatlant jogszerűen használó vállalkozás adatait (név és adóazonosító szám, amennyiben e vállalkozás nem azonos a címzettel),
  • a felrakodás és a kirakodás címét,
  • a termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén arra vonatkozó adatot, hogy az átvételi címre érkezés, valamint az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló közúti fuvarozás esetén a gépjárműre történő felrakodás megkezdésének bejelentése mely elérhetőség(ek)ről lehetséges (telefonszám, e-mail cím),
  • az EKAER számhoz kapcsolódó termékek
    o általános megnevezését,
    o VTSZ számát (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig),
    o bruttó tömegét,
    o adó nélküli ellenértékét (termékbeszerzés és termékértékesítés esetén), illetve adó nélküli beszerzési árát, vagy előállítási értékét (egyéb célú fuvarozás esetén),
    o veszélyes termék esetén a veszélyességi bárca számát,
    o  amennyiben rendelkezésre áll, akkor a cikkszámát is,
  • a fuvarozás indokát (termékértékesítés, termékbeszerzés, bérmunka, egyéb cél),
  • a gépjármű forgalmi rendszámát,

A bejelentés alapján a NAV nyilvántartásba veszi ezen adatokat az EKAER rendszerben. Ezt követően a fuvarozás jellegétől függően még egy adatot kell bejelenteni a NAV felé:

  • magyarországi kirakodási (átvételi) helyre való fuvarozás esetén a termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) helyre érkezésének időpontját (melyre az Európai Unió más tagállamából irányuló fuvarozás esetén a címzett, vagy amennyiben az átvevő nem azonos a címzettel, akkor a terméket átvevő kötelezett, míg belföldi szállítás esetén ez a címzett kötelezettsége),
  • az Európai Unió más tagállamába irányuló fuvarozás esetén a termék fuvarozására használt gépjárműre történő felrakodás megkezdésének időpontját (erre a feladó, vagy amennyiben a termék felrakodását nem a feladó végzi, a terméket felrakodó kötelezett).

A bejelentésre kötelezett a módosítás indokának magadásával módosíthatja a bejelentett adatok bizonyos körét (elérhetőség, termékmennyiség, ellenérték/beszerzési ár/előállítási érték, gépjármű rendszám) főszabályként legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt, de az Európai Unió valamely tagállamából magyarországi átvételi címre történő fuvarozás esetén ez a módosítás megtörténhet a termék szállító gépjárműre történő felrakodását követően a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig.

Bizonyos áruforgalom mentességet élvez: 

  1. a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv és az Országgyűlési Őrség gépjárműve,
  2. a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok hivatali vagy szolgálati gépjárműve, valamint az egyéb szervezetek nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárműve,
  3. a katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjármű,
  4. a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény (NATO, Schengheni Megállapodás) és viszonosság körébe tartozó jármű,
  5. a nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjármű.

3. Mi az EKAER szám?
Az állami adó- és vámhatóság a bejelentések alapján azonosító számot (EKAER számot) állapít meg. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a törvénynek megfelelő adattartalmú bejelentés alapján az EKAER elektronikus felületen képződik a szám, a hibátlan adattartalmú bejelentést követően azonnal, mely az adott bejelentéshez kapcsolódóan az elektronikus felületen rögzítésre kerül.

Az EKAER szám a gépjárművel szállított termékegységet, nem pedig a fuvarozót azonosítja és egy EKAER számhoz több, vámtarifaszámmal azonosított termékfajta is tartozhat. Egy feladó által több címzett részére egy útdíjköteles gépjárművel fuvarozás esetén az EKAER-számok és így a bejelentések számát is a címzettek száma határozza meg. Egy feladó által egy címzett részére több útdíjköteles gépjárművel fuvarozás esetén függetlenül attól, hogy a szállítmány egy, vagy többféle termékből áll, mindig a gépjárművek száma határozza meg a bejelentések számát (ahány forgalmi rendszám, annyi bejelentés szükséges).

Az EKAER szám 15 napig érvényes, ez idő alatt kell bejelenteni az átvételi helyre érkezés, illetve a felrakodás megkezdésének időpontját. Az EKAER számot a bejelentésre kötelezett köteles a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátani annak érdekében, hogy hatósági ellenőrzés során e személy is rendelkezzen az azonosító számmal. Ez megvalósulhat a fuvarozóval való bármely módon történő közléssel (így akár e-mailen keresztül) is. Ha a fuvarozó nem tudja az EKAER számot akkor jönnek a szankciók, ezek viszont nem csak a fuvarozót érintik.

4. Mik a kockázatos termékek? Mi az a kockázati biztosíték, az csak a kockázatos élelmiszerekhez, egyéb kockázatos termékekhez kötődik?
Kockázatos termékek köre jelenleg még nem tisztázott, jelenleg előkészítés alatt áll a vonatkozó NGM rendelet, mely az előzetes információk szerint vámtarifaszámmal beazonosítva fogja részletezni, mely termékek minősülnek kockázatos élelmiszernek és egyéb kockázatos terméknek.

Függetlenül attól, hogy a fuvarozás megfelel-e az 1. pontban részletezett feltételeknek, a bejelentési kötelezettség a kockázatos élelmiszerek esetében akkor is fennáll, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot meghaladja, illetve egyéb kockázatos termékek esetében, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja.

Kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység esetén EKAER számot az állami adó- és vámhatóság csak azon adózó számára állapít meg, aki vagy amely kockázatos élelmiszerek tekintetében:

  • az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomon követhetőségéről szóló 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) előírásai szerint a tevékenységét első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként - ideértve a bértárolási tevékenységet is – bejelentette,
  • az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként a VM rendelet előírásai szerint az első magyarországi tárolási hely bejelentésének eleget tett, és
  • biztosítékadási kötelezettségét teljesítette.

Kockázati biztosítékot kockázatos termékek esetében nem mindhárom útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó tevékenységi kör esetén kell nyújtani, hanem kizárólag:

  • az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzése vagy egyéb célú behozatala,
  • belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítése esetén.

A bérmunka céljára történő közúti fuvarozással járó tevékenység kockázatos termékek esetén kivételt képez a biztosítéknyújtási kötelezettség alól.  Nincs továbbá kockázati biztosíték nyújtási kötelezettség a Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitel esetén, ha az útdíjköteles gépjárművel és kockázatos termékre történik.

Kockázati biztosítékot első alkalommal 2015. január 31-én kell nyújtani, az eddig az időpontig az EKAER elektronikus felületen rögzített, kockázatos termék érték adatok alapján. A biztosítéknak folyamatosan el kell érnie a bejelentés időpontjában a bejelentést megelőző 60 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés, vagy a felrakodás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek, valamint a már megállapított és még érvényes EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát.

Amennyiben az adózó a biztosítékköteles tevékenységi körök közül mindkettőt folytatja, kizárólag azon tevékenységi kör után köteles kockázati biztosítékot nyújtani, melyre fenti módon számított, magasabb biztosíték összeg adódik. Ezt az EKAER elektronikus felület automatikusan számítja.

A biztosíték elkülönített letéti számlára történő befizetéssel vagy pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adóhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján nyújtható. A kétféle módon teljesített biztosíték kombinálható, mivel összesen kell rendelkezésre állnia a törvény által előírt mértékű biztosítéknak.

Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az adózó, amennyiben az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy amennyiben legalább két éve működik és szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt. A mentesség feltételeinek fennállását az állami adóhatóság folyamatosan vizsgálja. Amennyiben a mentesség feltételei már nem állnak fenn, úgy az adózó az EKAER szám megállapítása érdekében az általános szabályok szerint, azaz biztosíték nyújtásával teljesítheti bejelentési kötelezettségét.

Az állami adóhatóság minden hónap végét megelőző 5 napon belül felülvizsgálja, hogy a biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami adóhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással. Tartozás fennállása esetén a biztosíték összegét az állami adóhatóság a tartozásra elszámolhatja. A biztosíték elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül. Az így csökkentett vagy teljes mértékben felhasznált biztosíték összegéről az adózó az elektronikus tárhelyére értesítést kap, ezt követően a biztosítékot ismételten ki kell egészíteni a jövőbeni ügyletekhez kapcsolódó EKAER számok megállapítása érdekében.

5. Mik a bejelentéshez kapcsolódó szankciók?
Bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a be nem jelentett áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki 2015. január 15-től a bejelentésre kötelezett adózóval szemben.

A bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén kiszabott mulasztási bírság szankcióval összefüggésben az Art. előírja, hogy ebben az esetben az igazolatlan eredetűnek minősülő termék – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – a bírság összegének mértékéig lefoglalható, melyről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik az állami adó- és vámhatóság. A lefoglalásról jegyzőkönyv készül, a lefoglalt ingóság zár alá vehető és elszállíttatható.

Fontos, hogy jövő évtől az állmi adó- és vámhatóság a kereskedelmi mennyiségű termék fuvarozása esetén az érintett címzettet, a feladót és a fuvarozót is nyilatkozattételre kötelezheti:
a) a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről,
b) a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról,
c) a termék átvételéről, kirakodásának címéről,
d) az EKAER számról,
e) amennyiben a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe, úgy
az ingatlan használatának jogcíméről.

Amennyiben kockázati tényezők indokolják, vagy abban az esetben, ha a termék fuvarozásában érintett általános forgalmiadó-alany a fenti nyilatkozattételt megtagadja, az állami adó- és vámhatóság a szállítóeszközön a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zárat alkalmazhat, mely hatósági pecséttel ellátott csomagzár, vagy raktérzár lehet. Mindezek alapján egyértelmű, hogy az EKAER bejelentéssel kapcsolatos mulasztás nem csupán a bejelentésre kötelezett számára járhat szankcióval, hiszen a szállítóeszköz rakterének adóhatósági zár alá vétele esetén a fuvarozó akár hosszú időre is mellőzni kénytelen szállítóeszközét, mely egyrészt bevételkieséssel, másrészt a határidők elmulasztása esetén akár kötbérfizetési kötelezettséggel is jár.

6. Van-e kapcsolat az útdíjrendszer(UD rendszer) és az EKAER között? Akkor a fuvarozók fellélegezhetnek?
Az adóhatóság az útdíjrendszerben kezelt adatok teljes körét egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel jogosult átvenni. A bejelentett forgalmi rendszám fogja megteremteni a kapcsolatot az útdíjrendszer és az EKAER rendszer között, és teszi nyomon követhetővé az áru mozgását. az állami adó- és vámhatóság számára.

Egyebekben az UD rendszer a fuvarozó felelősségét, míg az EKAER rendszer az áru feladójának, címzettjének felelősségét állapítja meg. Az EKAER rendszerrel kapcsolatosan a fuvarozónak gyakorlatilag semmilyen felelőssége nincsen (csupán az áru feladójának vagy címzettjének), ugyanis a bejelentés kötelezettség nem őt terheli. Ugyanakkor az áru lefoglalása már érzékenyen érintheti a fuvarozót is.

7. Hol találjuk a vonatkozó szabályozást?
Az EKAER rendszerre vonatkozó szabályozást az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (figyelemmel a mellékletekre is), illetve a törvényi szabályozás végrehajtására kiadásra kerülő Nemzetgazdasági Miniszteri rendeletben. A részletszabályokat tartalmazó Nemzetgazdasági Miniszteri rendelet kihirdetését követően újabb hírlevelet kívánunk publikálni a témában..

Szabályozást tartalmaz továbbá a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény; az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény; az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény.

 

A Hírlevél tájékoztató jellegű általános információkat tartalmaz. A benne foglaltak ezért nem tekinthetőek szakmai tanácsnak vagy döntést megalapozó, teljes értékű információnak. Jelen tájékoztatás - jellegéből adódóan- nem terjedhet ki minden részletre, különösen egy-egy adott ügylet minden körülményére. Bár a Hírlevél készítésekor teljes körültekintésre törekedtünk, az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget!

Ossza meg ismerőseivel: